Folytatódott tavaly a lakosság gyors eladósodása: a bankok egyre többet hiteleznek a háztartásoknak, amelyek a kölcsönök nagy részét nem forintban, hanem devizában veszik fel – állapítja meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) legfrissebb jelentése. Eszerint 2005-ben a hitelpiacon két jelentős szerkezeti változás ment végbe: tovább nőtt a devizahitelezés szerepe, miközben az összes belföldi hitelen belül gyorsan emelkedett a lakossági kölcsönök súlya. Az előző évhez képest a háztartások részaránya a bankrendszer hiteleiből 27,4 százalékról 29,7 százalékra nőtt. Ennél még szembetűnőbb, hogy a növekvő lakossági hiteleken belül egy év leforgása alatt a devizahitelek aránya 14,6 százalékról 32,6 százalékra ugrott fel. A múlt évben nőtt a jelzáloghiteleknél jóval kockázatosabb áruvásárlási és személyi kölcsönök aránya. E csoporton belül a PSZÁF kimutatása szerint a gépkocsihitelek bizonyultak a legkockázatosabbnak: tavaly több mint harmincezer, hitellel finanszírozott autót kényszerültek viszszavenni a pénzintézetek, mivel az adósok nem tudták törleszteni a részleteket. Az alapos adósvizsgálat hiánya miatt az áruvásárlási és személyi kölcsönöknél ugyancsak növekedő kockázatokat regisztrált a PSZÁF. Összességében a lakosság a legtöbb hitelt továbbra is lakásvásárlásra és -építésre vette fel tavaly. Bár a háztartások eladósodása még nem tekinthető aggasztó mértékűnek, de ma már mindenképpen számottevő, és főként gyorsan növekszik – figyelmeztet a PSZÁF jelentése, amely szerint a lakossági hitelek 2005 végére megközelítették a 3800 milliárd forintot.
Tavaly nemcsak a lakosság, de a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) eladósodása is folytatódott: e szektor bankhitelállománya 17 százalékkal emelkedett, így a lakosság után a hazai cégek eladósodása volt a leggyorsabb mértékű. 2005 végére a kis- és középvállalkozások hitelállománya 2996 milliárd forintra nőtt, azaz lényegesen meghaladta a nagyvállalati kölcsönök 2571 milliárdos állományát. Tavaly jelentősen lazult a fizetési fegyelem, amely lerontotta a vállalkozások hitelképességét. A jelentés szerint az előző évhez képest öt százalékkal nőtt az újonnan indított felszámolási, végelszámolási eljárások, illetve a csődeljárások száma. Különösen az építőiparban, a kiskereskedelemben és az élelmiszeriparban váltak egyre gyakoribbá a késedelmes fizetések, amelynek hatására meghosszabbodott az átlagos fizetési idő, és nőtt a körbetartozások értéke. A kedvezőtlen jelenségek nem a nagyvállalatokat, hanem elsősorban a hazai kis cégeket sújtották a PSZÁF szerint, mivel ezeknek lényegesen kisebb az érdekérvényesítő képességük.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
