Idén május végéig 132 beteg kapott agyhalott donorból származó vesét Magyarországon a körülbelül ezer várakozóból. A transzplantáción átesettek több mint ötven százaléka a 8. helynél hátrébb szerepelt a várólistán. Húsz százalékuk a 11. helynél is hátrébb volt, s akadt olyan páciens, akit a 21. helyről választottak ki az orvosok a műtétre. A helyezésszám nem az országos, hanem egy annál lényegesen szűkebb várólistán értendő. A kiválasztás ugyanis a következőképpen történik. A számítógép az országos várólistáról kiad körülbelül harminc-ötven nevet, azokét, akik immunológiai tulajdonságaik alapján alkalmasak az adott szerv befogadására. Minden szempontot – a várakozási időt is – figyelembe véve leginkább az első helyen lévő beteg jogosult a szervre, s elvileg az ő biológiai paraméterei egyeznek legjobban a donoréval. A harminc-ötven beteg nevét tartalmazó listát tovább szűkítik azokéra, akik abba a régióba tartoznak, amelyikbe a beültetést végző intézmény, azaz a budapesti, a szegedi, a pécsi vagy a debreceni klinika. A szűkített, úgynevezett szelekciós listáról (az összeállításunkban szereplő adatok erre vonatkoznak) elvileg sorrendben kellene riasztania a beültetést végző intézmény orvosának a betegeket.
*
Ha az egyik beteg nem veszi föl a telefont, vagy halaszthatatlan programja van, például esküvőn vesz részt, esetleg azt mondja, hogy lázas, akkor a következőt kell hívni. A kiválasztást végző orvosnak ugyan dokumentálnia kell, ha valakit nem tudott elérni, vagy behívni, de a feltüntetett indokok valódiságának ellenőrzése meglehetősen nehéz. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ellenőrizheti ugyan, hogy a dokumentációban mivel magyarázták a listán hátrébb lévő betegek behívását. 2002-ben volt is ilyen vizsgálat, ami akkor mindent rendben talált, noha megállapította, hogy a betegkiválasztás utólagos rekonstruálása nehézkes. Mivel az ÁNTSZ-nek nincs nyomozati jogköre, nehezen képes hitelt érdemlően meggyőződni a dokumentációban szereplő indokok valódiságáról. Ahhoz ugyanis ellenőriznie kellene a híváslistákat, hogy kiderüljön, valóban megpróbálták-e értesíteni a listán előrébb szereplő betegeket. Őket is föl kellene keresni, hogy ha például az indok egy esküvő volt, akkor elmondhassák, hogy valóban ott voltak-e.
(A 21. helyről kiválasztott beteg előtt tehát 20-an maradtak le valami miatt a műtétről. Mindannyian olyanok, akiknek immunológiailag legalább annyira, de feltehetően még inkább alkalmas lett volna az adott szerv. Náluk a jobb biológiai egyezés miatt a kilökődés esélye is kisebb lehet.)
A lapunk birtokában lévő dokumentumokból kiderül: a vesetranszplantációt végző kórházakban eltérő gyakorisággal fordul elő, hogy a várólistán viszonylag hátrébb lévő betegnek adják a donorszervet. Budapesten, a Semmelweis Egyetem Sebészeti és Transzplantációs Klinikáján tavaly a kiválasztottaknak 20 százaléka a 8., 5 százaléka pedig a 11. helynél hátrébb szerepelt a szelekciós várólistán. Az idén ez az arány még magasabb, 33, illetve 17 százalék volt május végéig (közülük egy beteget a 21. helyről választottak ki). A debreceni és a pécsi orvostudományi egyetemen tavaly egyszer sem fordult elő, hogy a 8. helynél hátrébb lévő beteget hívtak volna be, s 2006-ban is csak egy-egy ilyen eset volt. Szegeden viszont tavaly a vesetranszplantáltak 21 százaléka a 8.-nál, 5 százaléka pedig a 11. helynél hátrébb szerepelt a szelekciós listán. Az idén valamivel alacsonyabb volt Szegeden ez az arány, 10, illetve 3 százalék.
Megdöbbentő, hogy a hét nyugat-európai országot – Németországot, Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot, Hollandiát, Belgiumot és Luxemburgot – tömörítő Eurotransplant Nemzetközi Szervcsereszervezetnél szinte soha nem fordul elő, hogy a 8. helynél hátrébb szereplő beteg kapjon új szervet – derül ki a szervezet adataiból. Náluk egyébként a kiválasztás is másként történik. A donor paraméterei alapján a számítógépes rendszer nem 30-50 nevet ad ki, hanem csak kettőt. Ha a két beteg nem elérhető vagy alkalmatlan a műtétre, akkor újabb kettőt dob ki a rendszer.
Magyarországon a jogi szabályozás is hiányos. Egy 2003-as miniszteri rendelet ugyan kimondja, hogy a transzplantációs (várólista) bizottságoknak meg kell határozniuk a szervbeültetés szakmai szabályait, a várólistáról való kiválasztás menetét, megegyezés hiányában azonban ez a mai napig nem történt meg. Ugyanez a jogszabály azonban azt rögzíti, hogy csak szakmai szempontok alapján történhet a kiválasztás.
origo.hu
Nyitnak az első karácsonyi vásárok, mutatjuk milyen programokkal készülnek
