Fél százalékot emelt a jegybank

A megszorítások árnövelő hatásai, valamint a nemzetközi befektetői hangulat változása miatt tegnap ötven bázisponttal, 6,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa.

A testület döntését a jelenlegi inflációs folyamatokkal és a hosszabb ideje gyengébb forintárfolyammal indokolta, valamint azzal, hogy a Gyurcsány-csomag több eleme felgyorsítja az inflációt. A kamatemelést követően 274-es szintig erősödött vissza a forint az euróval szemben.
A kamatdöntést ismertető Járai Zsigmond, az MNB elnöke hangsúlyozta: a parlament által elfogadott adó- és járulékemelések nyomán jövőre 7 százalék körüli szintig gyorsul fel az infláció, amelynek alakulása köszönőviszonyban sem lesz a kormány és a jegybank által korábban meghatározott céllal. Mint fogalmazott, a monetáris tanács törekvése jelenleg az, hogy 2008-ra az infláció ütemét 3 százalékra próbálja mérsékelni.
A miniszterelnöki jelöltekből megalakult konvergenciatanácsról a jegybankelnök elmondta: a testület megalakítása felesleges volt, a felzárkózási pályát ugyanis az adó- és áremelések már meghatározták. Megjegyezte: összeférhetetlen, hogy a konvergenciatanács tagjaként vállalatvezetők belső információkhoz juthatnak hozzá.
*
Járai szerint a testület egy újabb felesleges szervezet, amely sem jogkörrel, sem felelősséggel nem rendelkezik, sőt azt sem tudja, mi a feladata.
A szeptember elsejéig benyújtandó konvergenciaprogramot illetően a jegybankelnök rámutatott: a monetáris tanács nem fogja véleményezni az Európai Uniónak benyújtandó programot, ám az kétségtelen, hogy az abban foglaltakat figyelembe veszi majd a kamatdöntések során. Hozzátette: a megszorítócsomag lelassítja a gazdasági növekedést, emeli az inflációt, így újratermelheti a jelenlegi egyensúlytalansági problémákat.
Pénzpiaci elemzők szükségesnek ítélték a tegnapi kamatemelést. Szerintük a döntés elejét veheti a további agresszív kamatemeléseknek, és megakadályozhatja az infláció felgyorsulását. Az OTP elemzési központja szerint a monetáris tanács lépése összhangban áll azzal, hogy a testület legutóbbi ülésén utalt a fokozatos monetáris szigorításra az infláció kordában tartása érdekében.
Lars Christensen, a kelet-közép-európai térség egyik legnagyobb befektetőháza, a Danske Bank elemzője lapunknak elmondta: az alapkamat 50 bázispontos emelése a belső és külső folyamatok miatt egyaránt szükséges volt. Christensen azzal számol, hogy idén további emelésre kényszerül az MNB, s a szigorítás mértékét alapvetően a forint árfolyamának alakulása, valamint a térségi befektetői hangulat határozza meg. Az elemző szerint év végére 7 és 7,5 százalék közötti alapkamat várható.