Önnek a kormány döntése alapján augusztus végéig kell letennie elképzeléseit az igazságügy- és rendészeti miniszter asztalára. Személy szerint milyen jövőt szán a két rendvédelmi testületnek azután, hogy az Országgyűlés a héten nem szavazta meg a regionális önkormányzatok létrehozását? Ez egyrészt felvetheti, hogy ha nem szűnik meg a megyerendszer, érdemes-e a rendőrséget régiókba szervezni. Másrészt elképzelhető, hogy a rendőrségi törvény módosítása sem kapja meg a kétharmados többséget.
– A jogászoknak még tanulmányozniuk kell a parlamenti döntés hatásait. Ám az látható, hogy az önkormányzatok sorsának alakulása nem függ szorosan össze a rendőrség és a határőrség jövőjével. A rendőrségi törvény ugyanis egyértelműen feljogosítja a minisztert, hogy rendőr-főkapitányságot, s kapitányságot hozzon létre, illetve szüntessen meg. A megyékben a jogszabály szerint nem kötelező főkapitányságokat fenntartani. Ugyanakkor a hazai közjogi gyakorlatban a rendőrség szervezeti rendszere mindig alkalmazkodott a helyhatóságok területi beosztásához. A rendőrség és a határőrség összevonása viszont elmaradhat kétharmados egyetértés hiányában. A két testületnek e nélkül csak a háttérintézményei, az ellátóegységei integrálhatók. A rendőrség reformjára mindettől függetlenül megérett az idő.
– Nincs megelégedve az irányítása alatt álló szervezettel?
– Az elmúlt 15–16 évben olyan változások történtek a rendőrség és az ország életében, amelyek szükségessé teszik az átalakítást. A korábbi erőteljes felfutás után 2000-től folyamatos, tendenciaszerű csökkenés tapasztalható például azoknak a bűncselekményeknek a számában, amelyek a lakosságot közvetlenül érintik. Ilyen a rablás, a lopás, a betöréses lopás vagy a gépkocsik eltulajdonítása. Ugyanakkor megjelentek újak, mint például a bankkártyacsalás és az informatikával összefüggő bűncselekmények. A gazdasági, a pénzügyi világ fejleményeit érintően is új tényállások jelentek meg a Btk.-ban, s ezek a rendőrség számára is új kihívást jelentenek. Uniós csatlakozásunk óta emellett a rendőrség nemcsak az ország belső biztonságáért felel, hanem az uniónak mint egésznek a biztonságáért is. Megemlíthetjük: egyre több a közbiztonságért tenni kívánó szervezet. A polgárőrségnek hetvenezernél is több tagja van. Létrejöttek a magán biztonsági szolgálatok. A rendőrség szervezeti és irányítási rendszere még ezeket a változásokat megelőzően alakult ki.
– Most is van járuléktartozásuk? Mennyi a rendőrség adóssága?
– Az adatok naponta változnak. Járuléktartozásunk jelenleg is van, az év végéig megpróbáljuk kigazdálkodni az összegét. Egyre nehezebben finanszírozható a mostani szervezet. Struktúrája ugyanis magában hordozza: folyamatosan növekednie kell, hogy elláthassa új feladatait.
– Miként változtatna ezen a reform, s melyek a főbb céljai?
– A cél az, hogy a rendőrség jobban finanszírozható, hatékonyabban működő, kisebb szervezet legyen. Elképzelésünk szerint három szintű lenne a jövő rendőrsége. A városokban kapitányságok működnének, a régiókban főkapitányságok, a szervezeti rendszer csúcsán az országos főkapitányság állna. Ezen túlmenően működnének különös hatáskörű rendőri szervezetek is. Ilyen lenne az uniós együttműködést koordináló egység s a Nemzeti Nyomozó Iroda, valamint a Rendészeti Biztonsági Szolgálat. Ezek az ORFK alárendeltségében maradnának. A végrehajtó munka döntő hányada a rendőrkapitányságokon folyna. A régióknak alapvetően a tevékenység összehangolása, az ellátás és az ellenőrzés volna a feladatuk, végrehajtó tevékenységet nem fejtenének ki. Ugyanez vonatkozna az ORFK-ra is. Utóbbi elsősorban a felügyelettel, az ellenőrzéssel, a képzés megszervezésével és a nemzetközi kapcsolatok irányításával foglalkozna.
– Hol működnének a kapitányságok?
– Jórészt, ahol most is. Jelenleg 154 ilyen szervezet van az országban. Viszonylag kitüntetett helyzetbe kerülnének azoknak a megyeszékhelyeknek a kapitányságai, amelyek nem válnak régióközponttá. Ezek örökölnék a volt megyei főkapitányságok feladatainak egy részét. Nincs olyan szándék, hogy a megszűnő megyei főkapitányságok feladatait egy helyen összpontosítsuk – inkább az a valószínű, hogy szétosztjuk a tennivalókat az adott terület kapitányságai között. Racionális megoldásokat keresünk. Nem titkolom, meg kell vizsgálnunk, szükség lesz-e mind a 154 kapitányságra. Ugyanis van köztük olyan, ahol mindössze 43 ember dolgozik, és olyan is, ahol 625. Azokat, amelyek nem érik el az általunk optimálisnak vélt üzemnagyságot, a jövőben őrsként működtetnénk. Szeretném hangsúlyozni, ezek jelenleg elképzelések, s még nem nyerték el a végső formájukat. A cél az, hogy a rendőrkapitányság legyen a közbiztonsági feladatok felelőse és a lakossági igények kiszolgálója. Ezt középponti kérdésnek tartjuk.
– Elbocsátások is lesznek?
– A folyamat előrehaladtával minden bizonnyal. Jelenleg a logisztikában vannak tartalékainak. A rendőrség 37 ezer munkatársa közül 7071 dolgozik a humánigazgatás, a pénzügy, a gazdasági ellátás területén. Terveink szerint a régiók létrejöttével a megszűnő főkapitányságok ellátóegységei is a régió szervezeti keretei közé kerülnének. A kapitányságokon annyi ilyen munkatárs maradna, amennyi az adott egység napi kiszolgálásához kell. Hozzáteszem, hogy nagy országos ellátórendszerek is létrejöhetnek.
– S mire számíthatnak az egyenruhások, akik az első vonalban látják el szolgálatukat?
– A végrehajtó szolgálatot teljesítő, hivatásos állományú rendőrök számának csökkentésén ebben a pillanatban nem gondolkodunk. Ám a határőrség integrációja, bevonása a rendőrség szervezetébe, új helyzetet teremthet. Vagyis a létszámot esetleg itt is csökkenteni kell. Úgy gondolom azonban, nagyon lényeges, hogy ezt hogyan valósítjuk meg: egy csapásra, sokkszerűen vagy fokozatosan. Aki nyugdíjképes, nyugállományba mehet. Az aktív korúak esetében is alkalmazhatók különböző technikák.
– Rengeteg jogvégzett fiatal szakember van. Ha már fejlesztenek, miért nem töltik fel velük az esetleg megüresedő nyomozói posztokat?
– A rendőrségen most is magas a jogászok aránya, és bőven vannak jogvégzett jelentkezőink. Emellett, a bolognai folyamat eredményeképpen, hosszabb távon a Rendőrtiszti Főiskola is alkalmassá válik arra, hogy korszerű képzést adjon, sőt a rendészeti doktori cím megszerzését is lehetővé tegye. Úgy gondolom, a főiskola jelenleg alapvetően megfelel az igényeinknek.
– Milyen helyet foglal el a jövőben a kommandó? A gyors reagálású egységek milyen módon vethető majd be?
– A csapatszolgálati feladatok egy részét jelenleg a Rendészeti Biztonsági Szolgálat, a Rebisz, mint erre rendszeresített, speciális szervezet látja el. Emellett valamenynyi megyei főkapitányságnak vannak olyan századai, amelyek csapatszolgálati felkészítést kaptak. Utóbbi egységek munkatársai ellátják az alaptevékenységükhöz tartozó napi feladatokat is, tehát járőrként vagy körzeti megbízottként tevékenykednek. A Rebisz keretében működik a terrorelhárító szolgálat – őket nevezi a köznyelv kommandósoknak. Ők azok, akik túszhelyzetekben, terrortámadások esetén bevethetők. Ez az egység nem azonos azzal, amellyel a lakosság a rendezvények biztosításakor találkozik.
– A rendezvények biztosításában vagy például a tüntetések feloszlatásánál tehát a megyei századok és a Rebisz- kommandósként nem tevékenykedő munkatársai járnak el. Mi lesz a megoldás akkor, ha létrejönnek a régiók?
– Több alternatíva képzelhető el. Ezeket nem szívesen ismertetném, mert kollégáink esetleg félreértenék. Úgy gondolom, a határőrség integrációjával együtt oldjuk meg ezt. Csak példaként említem: a Magyar Köztársaság határait védő határvadászszázadok – e tevékenységük mellett – megfelelő kiképzés után elláthatnák a csapatszolgálati feladatokat is. Ezzel kiválthatók lennének a megyei századok. Tehát az ország egész területén egyetlen profi szervezet végezné a rendezvények biztosítását. Előnyös volna ez azért is, mert azok a rendőrök, akik egyébként járőrként, körzeti megbízottként tevékenykednek, alapvető feladatukra, a lakosság szolgálatára fordíthatnák minden erejüket.
– Szolgálatuknak ez a része valószínűleg életbevágóan fontos: mind a terrorelhárítás, mind pedig – ettől függetlenül – a különféle rendezvények biztosítása életet menthet, ugyanakkor alkotmányos elveket, szabadságjogokat érint. Emiatt indokolt a félelem: mi lesz, ha a rendőrség gyors reagálású egységei egyetlen központból irányítva vethetők majd be? A politikai indítékot most nem számítva, óriási lehet a tévedés, a hibás döntés kockázata.
– Azt hiszem, az ilyesfajta megközelítésekkel eleve baj van. Itt mindenki elfeledkezik arról, még a hozzáértők is, hogy jogállamban élünk. A jogállamnak van egy szabályokban rögzített működési mechanizmusa. Vagyis az Országgyűlés jogszabályokat alkot, mi pedig ezek alapján működünk. Amikor a rendőrök, mint esküt tett, állami alkalmazottak fellépnek, azt a törvények alapján teszik. Természetesen, mint minden emberi cselekvésben, ebben is benne van a tévedés vagy a rossz döntés lehetősége. Ám ez kivételes. A jogorvoslati lehetőségek arra szolgálnak, hogy reparálják, helyreállítsák a megbomlott rendet. Tévedések a legjobb szabályozás és a legnagyobb óvatosság mellett is előfordulhatnak, de ez jóvátehető.
– Vannak intő jelek. Nem igazán érthető, hogy például március 15-én miért kellett a mesterlövészeket a Nemzeti Múzeum timpanonjában szemmel látható módon, szinte kihívóan elhelyezni. Ez szakmai követelmény volt?
– Ők nem mesterlövészek, hanem – mi így mondjuk – precíziós lövők. Ahhoz, hogy ezt és az ehhez hasonló intézkedéseinket politikai szempontból egyesek hogyan interpretálták, nem kívánok hozzászólni. Mi minden biztosítási feladat megoldásánál egyetlen dologból indulunk ki: kik a résztvevők, és melyek azok a veszélyek, amelyeknek a bekövetkezése reálisan feltételezhető. Minden biztosítást úgy szervezünk meg – elég most az amerikai elnök látogatására utalnom –, hogy lehetőleg a maximális biztonságot szavatolhassuk. S nemcsak a védett személyekét, hanem az összes résztvevőét. Azt hiszem, mint a világon mindenütt, a rendőrségnek nálunk is van bizonyos szabadsága az ilyen kérdések megítélésében. A munka minden részletét ugyanis jogilag nem lehet szabályozni. Léteznek szakmai megoldások, van szakmai tapasztalat. Tanulmányozzuk a nemzetközi gyakorlatot is. Minden olyan eseményt szeretnénk megelőzni az adott helyszínen, ami előfordulhat. Ez a korábbi kormányok idején is így volt, csak nem voltak látható jelei.
– Elemezték-e a budapesti főkapitány tevékenységének ez irányú tapasztalatait? Gergényi Péter tüntetést betiltó és feloszlató határozatait többször is jogsértőnek találta a bíróság. Ennek semmi befolyása nem lesz a tábornok jövőjére?
– A budapesti főkapitány jövőjéről nem én döntök. Kinevezése és adott esetben a leváltása a miniszter joga. Én erre csak javaslatot tehetek, azonban nincs szándékomban kezdeményezéssel élni. Gergényi tábornok nagyon sokat tett azért, hogy Budapest közbiztonsága javuljon, s ezt nem sikertelenül tette. Abból, hogy a fővárosban több ezer eset közül néhányban a bíróság megítélése szerint tévesen alkalmazta a jogszabályt, nem vonunk le messzemenő következtetéseket. Törekszünk természetesen a hasonló esetek megelőzésére.
– A határőrizet és a schengeni határok őrzése zökkenőmentesen megoldható az átszervezés alatt és után is?
– Feltétlenül. A határok őrzésében és az unió biztonságának szavatolásában most is részt vesz a rendőrség, valamint a vám- és pénzügyőrség. Úgy mondjuk: integrált feladatellátást végzünk. Különböző megállapodások alapján a határőrök felhatalmazást kaptak a rendőrség feladatkörébe tartozó egyes tevékenységek elvégzésére. Közös járőreink is vannak. Az integrációval a jelenlegi két szervezetből új, egységes szervezet jön létre. Onnantól kezdve a határőrizet is közös, együttes feladat és felelősség lesz.
– Megítélése szerint mennyi idő kell ahhoz, hogy a két szervezet egyesítése és átszervezése megvalósuljon?
– Ausztriában több mint három év kellett ahhoz, hogy a rendőrség és a csendőrség összevonása s a működés új rendjének kialakítása megtörténjen. Valószínű, hogy mi is évekig tartó folyamat elé nézünk, akkor is, ha a koncepció gyakorlatba való átültetéséhez elfogadják a szükséges jogszabályokat. Tudjuk, emberek sorsáról is döntünk. Olyan emberekéről, akik elkötelezték magukat a rendőrség iránt, és speciális szakértelemmel rendelkeznek. Ezt a tudást a piacon beszerezni nem lehet, mert csak a testület tagjaként sajátítható el. A folyamatot úgy kell végigvinni, hogy a rendőrség ne veszítse el munkatársainak szaktudását és elkötelezettségét.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
