Gáztároló: versenyfutás

Az év végéig várhatóan kiderül, hol, milyen beruházók mellett és mennyiért épül meg az Országgyűlés által elrendelt stratégiai gáztároló. Kívülről úgy tűnik, a beruházás előkészítése körül minden rendben van, a háttérben azonban még mindig azon vitáznak a szakemberek, megéri-e egy stratégiai tárolóba fektetni a pénzt, vagy inkább piaci alapú megoldást kellett volna keresni.

Erdősi Csaba
2006. 07. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Néhány hónappal ezelőtt első pillantásra meglepő végeredmény született azon a szavazáson, melyet a tervezett stratégiai gáztárolóról rendezett az Energiainfo.hu. A döntően szakmai olvasókat maga mögött tudó portál válaszadóinak elsöprő többsége válaszolta azt, hogy a beruházás szükségtelen, s helyette inkább más módszerekkel kellene biztosítani Magyarország ellátását. Az előkészítés ennek ellenére gördülékenyen halad előre.
Egymilliárdos alaptőkével megalakult a majdani tárolót kezelő Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) Zrt., és már ki is írták a tároló megépítésére vonatkozó első pályázatot. Ez azoknak a társaságoknak szól, amelyek a tároló kialakításához szükséges bányaterületek birtokában vannak. S mivel egy földgáztárolót csak egy egykori földgázmező helyén lehet megépíteni, ennek a pályázati résznek a nyertese vagy a Mol lesz, vagy egy olyan társaság, amelyik egy tározóépítésre alkalmas egykori mezőt vesz a Moltól.
A beruházás megvalósításáért, vagyis a lényegi építkezésért szoros versenyfutás látszik kialakulni az iparágban érdekelt társaságok között. Eddig legalább fél tucat cég jelezte érdeklődését, köztük a Mol, az Emfesz, a Gazprom és az E.ON. Klaus G. Hammer, az E.ON Földgáz Storage Zrt. (ez a cég a Mol Földgáztároló Rt. utóda) igazgatóságának elnöke a napokban meg is erősítette társasága szándékát a stratégiai tároló megépítésében, de emellett azt is kijelentette, hogy az E.ON piaci alapon is másfélszeresére bővítené tárolóit. És itt jön a nagy kérdés. Miért kell a fogyasztók pénzén stratégiai tárolót építeni, ha egyszer a tárolóépítés a piac számára is ilyen vonzó lehetőség?
A hivatalos válasz természetesen az, hogy biztonsági okokból. A négy éven belül elkészülő, 1,2 milliárd köbméteres tárolóból vészhelyzet esetén napi húszmillió köbméternyi földgázt lehet majd a fogyasztók rendelkezésére bocsátani, mivel azonban vészhelyzeten kívül a tárolt földgázhoz nem nyúlhatunk majd hozzá, a tárolás túlságosan sokba kerül majd. A költségeket természetesen a fogyasztók fizetik majd meg, s egyelőre nem tudni, hogy ez hány forintot jelent majd a gázszámlában. Az ügyet és a piaci viszonyokat jól ismerő forrásunk mindenesetre úgy látja, hogy a kereskedelmi forgalomba nem hozható felhalmozás a lehető legdrágább megoldás, sokkal többe kerül, mint ha a mobilizálható készletek növekedését segítené a kormány.

Növekvő importfüggőség. Nemzetközi szakértők a gázellátásban a nyugati országok növekvő importfüggését valószínűsítik a következő évekre. Az előrejelzések szerint csupán Európában a 2002-es 48 százalékos importarány 2030-ra várhatóan 80 százalékra nő. Szakértők úgy vélik, hogy a jövőbeni gázellátásban gyorsan növekvő jelentősége lesz a cseppfolyósított földgáznak (LNG): egyes számítások 2030-ig 50 százalékosra valószínűsítik az arányát – jelentette az MTI.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.