Rendben leszállt tegnap a floridai Kennedy Űrközpontban a Discovery amerikai űrrepülőgép. A veszélyes landolási manőver – különösen az a része, amikor az űreszköz a Föld sűrű légkörébe lépve átforrósodik – biztonságban zajlott le. Dél-Amerika felett kezdte meg a fékezést az űrjármű, majd a megfelelő leszállási pozícióba fordulva, Ausztrália délkeleti csücskét elhagyva lépett be a sűrűbb légrétegekbe. Ezután átszáguldott Közép-Amerika felett, s öt perc múlva már elérte Florida nyugati partját. Végül magyar idő szerint negyed négykor, óránként több mint háromszáz kilométeres sebességgel földet ért a Discovery.
Egy év leforgása alatt a mostani volt a második sikeres küldetés. Tavaly nyáron, a Columbia és hét űrhajósának 2003. február 1-jén bekövetkezett tragédiája után először, ugyancsak a Discovery látogatta meg a Nemzetközi Űrállomást, majd tért vissza épségben a Földre.
Miként korábban megírtuk, a Columbia katasztrófáját a bal szárny egyik szénszálas erősítésű hővédő csempéjének súlyos sérülése okozta. Az emelkedés folyamán a külső, nagy hajtóanyagtartályról leváló – egyébként habkönnyű – szigetelőanyag csapódott a gép bal szárnyának belépőéléhez. A látszólagos ellentmondást az utólagos vizsgálatok oldották fel: a torlónyomás következtében a levált anyag szinte megállt a levegőben, és a Columbia ütközött neki nagy sebességgel. A visszatéréskor a sérülés mentén forró gázok áramlottak be a gép szárnyába, megolvadtak az alumínium szerkezeti elemek, majd a fellépő aerodinamikai hatások szétszaggatták az űrrepülőt. Éppen ezért a csempék űrbéli kijavítása – amelyre már az űrrepülőgép első személyzetét is felkészítették – most döntő fontosságú szemponttá lépett elő.
Hét űrhajós indult a Discoveryvel július 4-én a Nemzetközi Űrállomásra, de csak hat érkezett vissza a Földre. A német Thomas Reiter ugyanis az űrbázison maradt, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) első képviselőjeként több hónapon át együtt dolgozzék egy orosz és egy amerikai asztronautával. A Columbia tragédiája óta most első ízben emelték ismét háromtagúra a Nemzetközi Űrállomáson dolgozók létszámát. Reiter korábban már 179 napot töltött a Mir orosz űrállomáson, ahol ő alkalmazta először a magyar gyártmányú Pille kozmikus sugárzásmérő műszert.
Emlékezetes: a Discovery személyzetének két tagja, Piers Sellers és Mike Fossum háromszor is kiszállt a nyílt világűrbe. Ellenőrizték az űrrepülőgép külső burkát, hogy nem keletkezett-e rajta a visszatérést veszélyeztető sérülés, majd javítási gyakorlatokat tartottak. A két űrhajós egy infravörös kamerát is tesztelt, amelynek segítségével felfedezhetők a gép hővédő pajzsán keletkezett, szabad szemmel nem látható sérülések. Emellett Sellers és Fossum az űrállomáson is végzett szerelési munkákat, előkészítve a terepet az Atlantis legénységének, amely várhatóan augusztus 28-án indul el az ISS-re. Rendbe hozták az ISS külső szállítóegységét, amely elengedhetetlen az űrállomás további építéséhez. Az „űrvonatot”, amely majd a nehéz szerkezeti elemeket juttatja rendeltetési helyükre, azután állítják szolgálatba, hogy az Atlantis az ISS-re szállítja a működtetéséhez szükséges alkatrészeket.
„Nos, akkor lehúzhatjuk a rolót” – válaszolt az indulás előtti sajtótájékoztatón Mike Griffin, a NASA igazgatója arra az újságírói kérdésre, hogy mi lesz akkor, ha baleset éri a Discoveryt. Az út azonban sikeres volt, olyannyira, hogy a szakemberek szerint lehetővé vált, hogy az űrrepülőgépek ismét rendszeresen kiszolgálják a Nemzetközi Űrállomást és annak továbbépítését. A NASA várhatóan 2010-ig tartja szolgálatban az űrrepülőgépeket, amelyek nyugdíjazásuk után múzeumokba kerülnek.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
