Hat szempont a tíz alapelvhez

Gyurcsány Ferenc a hét végén hat szempontot fogalmazott meg, amelyek kiegészíthetik korábbi tíz alapelvét, hogy összesen tizenhat szemponttal és alapelvvel elérjük a célt: az ország a régió vezetője legyen. A miniszterelnök szerint „’48-ban, ’67-ben, ’53-ban, ’56-ban, ’72-ben és ’73-ban” sem volt könnyű megvívni a reformokért, a végén azért kiderült, hogy „Nyers Rezsőnek igaza volt”.

Tíz alapelvet fogadott el a kabinet bő egy hete, balatonőszödi kihelyezett kormányülésén, amelyek a költségvetési kiigazítás, illetve a tervezett reformintézkedések mozgatóira világítanak rá. Szombaton Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ismét pontokat osztott, ezúttal hat szempontot nevezett meg, amelyek – szerinte – feltételei annak, hogy hazánk a régió legerősebb országa legyen. Az MSZP választmányi ülésén a kormányfő reményét fejezte ki, hogy az ország sikerében milliónyian fogunk osztozni, ám addig is konfliktusokra, nehézségekre lehet számítani. Éppen ezért bátorság kell a párt részéről is, hogy révbe érjünk.
– Fenntarthatóság, hatékonyság, igazságosság, a teljesítmény ösztönzése, szolidaritás és fejlesztések – ez az a hat pont, amelyet a legutóbbi hét végére talált ki a miniszterelnök. Az első szempont figyelmen kívül hagyása – magyarázta Gyurcsány – a maradék ötöt, sőt „minden mást” is veszélyeztethet. „Élet közeli” példája a fenntarthatóság hiányára a politikusnak így hangzott: egy család hét végén lemegy a piacra, bevásárol, majd a vett javakat fél áron még aznap továbbadja. Ezt az állam energiapolitikájával állította párhuzamba Gyurcsány Ferenc.
A kormányfő úgy véli, hogy jelenleg a felsőoktatásban csak nehezebb sorsú családokból származó diákok járnak költségtérítéses szakokra, hiszen ezek a diákok hátránnyal érkeznek a felvételire, a tehetősekkel így nem tudnak megküzdeni. – Ez nem járja, nem igazságos – mondta, majd kitért a teljesítményalapú ösztöndíjrendszer erősítésére.
A szolidaritás szempontja az ártámogatási rendszerben fog érvényesülni, ennek taglalásánál a hallgatóság képzeletben ellátogathatott egy „átlagos konvektorral fűtött, átlagos lakásban élő családhoz” (ez nyilván nem a piacra járó nem átlagos család). Ők tizedannyi támogatást kapnak, mint egy nagy családi házban élő család, ami a miniszterelnök szerint nem korrekt. Gyurcsány Ferenc megmaradva familiáris példájánál az ország helyzetét egy „költözködő családhoz” hasonlította. Tehát a költségvetés átalakítása, a gazdasági reform olyan, mint a lakásváltás: fáradságos, „emberes kihívás”, átmeneti időszak, a végeredmény azonban felemelő lesz.
Az előadásban ezután izgalmas történeti kitekintés vette kezdetét, amelynek egyik következtetése oda futott ki, hogy „Nyers Rezsőnek igaza volt” (állítólag az MSZP elnöke anno gazdasági reformokba fogott). A miniszterelnök kérdések sorával bombázta meg a választmány tagjait, hogy vajon könnyű volt-e reformpolitikát folytatni ’48-ban, ’67-ben, Nagy Imrének lenni ’53-ban, ’56-ban, vagy könnyű volt-e ’72-ben, ’73-ban. – Horn Gyulának sem lehetett könnyű a NATO-tagság mellett érvelni, de a végén kiderült, hogy neki is, valamint Deák Ferencnek, Nagy Imrének és Nyers Rezsőnek is igaza volt – vélekedett Gyurcsány Ferenc.
A választmányi ülésen a megszorítások részletein és azok kommunikációján dolgozó szocialista vezérkart Selmeczi Tibor humorista szórakoztatta.
Gyurcsány Ferenc közölte: a kormány nem hozott döntést a vizitdíjról, nagyon-nagyon messze vagyunk ezektől az ügyektől. A miniszterelnök mindenesetre a kabinet döntését megelőzően vitát szeretne erről a kérdésről. – Meg kell vitatni azt, mi az előnye és mi a hátránya, kikre vonatkozhat, vonatkozhat-e nyugdíjasokra, illetve kisgyerekekre, milyen esetekben kell fizetni – nyilatkozta újságíróknak az MSZP választmányi üléséről távozóban.

Emlékeztető. – Igazságosság helyett hazugság, ez a Gyurcsány-kormány mérlege – mondta Pelczné Gáll Ildikó a választmányi ülésen elhangzottakra reagálva. A Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint a szocialisták tanácskozásán csak „lózungokat, általánosítást, kevés konkrétumot lehetett” hallani, semmi nem derült ki a megszorítások hatásairól, arról, hogy meddig fog tartani, és arról sem, hogy miért történik ez. Az ellenzéki párt alelnöke úgy vélte, az igazságosság, amiről a kormányfő beszélt, az „nem a magyar emberek igazságossága, az a gyurcsányi igazságosság”. A politikus emlékeztetett: az MSZP a kampányban tandíjmentességet, adócsökkentést ígért, majd hatalomra kerülése után az ellenkezőjének a megvalósításába fogott bele. – Ezt hazugságnak hívják – fogalmazott Pelczné, aki hangsúlyozta: pártja elutasít minden adóemelést, elutasítja új adónemek bevezetését, mert ez az emberek további megsarcolását jelenti, és a családokat hozza újabb nehéz helyzetbe.