Gyakorlatilag lehetetlen megállapítani, hogy egy Magyarországon bejegyzett, közbeszerzési pályázaton részt vevő cég magyar tulajdonú-e – jelentette ki a Közbeszerzések Tanácsának elnöke. Berényi Lajos arra a kérdésre reagált, hogy miért érzik úgy a magyar kis- és középvállalatok, hátrányban vannak a hazai pályázatokon a külföldi tulajdonú pályázókkal szemben. Berényi szerint a magyar székhellyel nem rendelkező, azaz külföldinek minősülő cégek az eljárásoknak számszerűen mindössze 2,4 százalékát vitték el, igaz, hogy ezek összértéke ebben az évben jelentősen nőtt, és elérte a 25 százalékot. A nagyságrendi eltérés mögött több olyan nagy értékű pályázat található, mint a 4-es metró fúrási tendere, a metrókocsi-beszerzési és az autópálya-építési pályázatok.
Berényi Lajos valószínűleg nem ismeri a cégtörvényt – reagált a Közbeszerzések Tanácsa elnökének szavaira Csomor Gábor, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető igazgatója. A cégkivonat ugyanis, amelyet csatolni kell minden pályázathoz, tartalmazza, hogy a pályázó cég tulajdonosai magyar vagy külföldi vállalkozások. További jelentős gondnak nevezte az érdek-képviseleti vezető, hogy a külföldi cégek, amelyek rendre elnyerik a nagy értékű beruházásokat, alvállalkozói láncolatokat hívnak életre a kivitelezés során. Ebbe a láncba a magyar kis- és középvállalkozások már csak a 3–4. szinten tudnak bekapcsolódni, ahol a vállalkozási díj szinte nem tartalmaz profitot. A VOSZ azt szeretné, ha úgy módosítanák a közbeszerzési törvényt, hogy ezek a láncok szabályozott körülmények között működhetnének. Berényi Lajos a Közbeszerzések Tanácsának tájékoztatóján közölte, idén az első fél évben 2554 közbeszerzési eljárásban 840 milliárd forint közpénz sorsáról született döntés. Az eljárások száma 1215-tel, a beszerzési érték 340 milliárd forinttal emelkedett. Becslés szerint 2006-ban a közbeszerzések értéke meghaladhatja az 1700 milliárd forintot.
origo.hu
Századvég: Őrzi vezető szerepét a Fidesz-KDNP
