Ide települhet a Gazprom

Valószínűleg újra kell értékelni az Európai Unió energiapolitikáját azok után, hogy az E.ON egy gázmező negyedéért cserébe átengedte magyarországi részesedései egy részét a Gazpromnak. Az orosz óriás ezzel egyrészt szolgáltatóként is megjelent az európai piacon, másrészt lépéselőnybe került azokkal szemben, akik enyhítenének az unió orosz energiafüggőségén.

Az illetékes magyar hivatalokba még nem érkezett meg a hazai gázüzletág részleges tulajdoncseréjéről szóló E.ON–Gazprom-megállapodás. A szerződés először a magyar Energia Hivatalba (MEH) fog befutni, ahol a hivatal szakemberei azt vizsgálják, csorbítja-e a magyar ellátásbiztonságot az orosz óriás térnyerése. A megállapodás ezután kerülhet még a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elé is, de csak akkor, ha az egyelőre még nem ismert szerződés alapján a Gazprom irányítási jogot szerzett a földgáztároló és a földgázszállító társaságban, illetve az E.ON Hungáriában. A jelenlegi információk alapján erről nincs szó, így egyelőre úgy néz ki, hogy a GVH-nak, hasonlóképpen az EU versenyhivatalához, nem lesz joga a vizsgálatra.
Mint arról már korábban beszámoltunk, a Gazprom a földgázszállító és a földgáztároló társaság 50 százalék mínusz egy szavazatnyi részvényét szerezte meg, a lakossági szolgáltató E.ON Hungáriában pedig 25 százaléknyi részvényhez jutott. Cserébe az E.ON beszállhat egy szibériai óriás gázmező kiaknázásába huszonöt százalékos tulajdonosként. A megállapodással a Gazprom több lap szerint is nagy lépést tett afelé, hogy szolgáltatóként is megjelenjen az európai piacon; az ügyet jól ismerő forrásunk szerint azonban az orosz monopólium számára ennél sokkal fontosabb, hogy a magyarországi jelenléttel és az ehhez kapcsolódó beruházási tervekkel – a Gazprom vezetői hazánkról már mint a közeljövő regionális gázelosztó központjáról beszélnek – lépéselőnybe került az Európai Unió azon vezetőivel szemben, akik az orosz energiafüggőség mérséklését stratégiai célként kezelik.
A történések egyik olvasata szerint tehát hazánk azzal, hogy aktívan segítette a Gazpromot a magyarországi tulajdonszerzésben – a társaság vezetőivel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Kóka János gazdasági miniszter is aktívan tárgyalt –, kényes diplomáciai helyzetbe került, hiszen szembehelyezkedett az uniós törekvésekkel. Más kérdés, hogy az egységes uniós energiapolitika évek óta várat magára, s nagyon valószínű, hogy ezek után még azokat a részleteket is újra kell gondolni, amelyek különböző direktívák formájában eddig napvilágra kerültek. A legnagyobb kérdés alighanem az, hogy képes lesz-e az EU a beruházási versenyben megelőzni Oroszországot, vagy utóbbi olyan előnyre tesz szert a szállítási útvonalak fejlesztésében, hogy a Brüsszelben szorgalmazott alternatív gázvezeték-építési tervek gazdaságilag ellehetetlenülnek.