Háborús cselekedetnek nevezte Ehud Olmert izraeli miniszterelnök a Hezbollah kora reggeli támadását, amelyben a gerillaszervezet elrabolt két izraeli katonát. A Hezbollah rakétákkal lőtte az észak-izraeli településeket. A kormányfő rendkívüli kormányülést hívott össze, ahol a támadást nem terrorakciónak, hanem a „független Izrael állam elleni fenyegetésnek” nevezte. Olmert szerint mindenért Libanon kormánya a felelős, s hangoztatta, hogy az izraeli válasz „visszafogott, ám nagyon, nagyon, nagyon fájdalmas” lesz. Bejrút visszautasította, hogy bármilyen szerepe lenne a hajnali Hezbollah-rajtaütésben.
A hadsereg magas rangú tisztjei úgy vélték a Háárec napilapnak nyilatkozva, ha a katonákat nem engedik el, visszaforgatják az idő kerekét 20 évvel, amikor Izrael hadban állt Libanonnal. Haszan Naszrallah, a Hezbollah vezetője szerint az offenzívával Izrael semmit sem ér el, csakis fogolycsere keretében kaphatja vissza katonáit. Izrael ENSZ-nagykövete arra a kérdésre, hogy tervezik-e Libanon megszállását, közölte, hazája „mindent elkövet, ami szükséges” ahhoz, hogy megtalálja katonáit. Este repülőgépek és ágyúnaszádok Bejrút környékén hajtottak végre támadásokat, célba véve egy katonai kiképzőtábort, valamint egy hidat. A becsapódások 15 kilométerre voltak a fővárostól.
*
A hadsereg rádiójának tudósítása szerint szárazföldi katonai egységek lépték át az izraeli–libanoni határt, a bejelentés szerint a két elrabolt katona nyomát kutatva. A hadsereg időközben a legmagasabb készültségbe helyezte a libanoni és a gázai határok körüli csapatait, és tartalékos katonákat hívott be a laktanyákba. A Hezbollah a betörő izraeli csapatok ellen rakétatámadásokat hajtott végre. A hadsereg szerint hét katona halt meg az akció során, négyen közülük aknára futottak terepjárójukkal. Ugyanakkor a hadsereg lelőtt egy Hezbollah-harcost, aki egy katonai táborba próbált bejutni. A katonaság hadállásokat épített ki a határ izraeli oldalán, ahonnan nehéztüzérséggel válaszolt a hajnali Hezbollah-támadásra. A repülőgépek számos gerillabázist lebombáztak, valamint megrongálták a libanoni úthálózatot. A támadások következtében a libanoni hivatalos jelentés szerint legalább két civil személy meghalt. A tengeren időközben az izraeli haditengerészet behatolt Libanon parti vizeinek térségébe. A Hezbollah televíziós csatornája folyamatosan arra szólítja fel Izraelt, hogy engedje szabadon az általa elfogott libanoni harcosokat.
A Hezbollah támadását az Egyesült Államok a helyzet „nagyon veszélyes eszkalációjának” nevezte, és a katonák azonnali elengedését követelte. David C. Welch, Washington közel-keleti ügyekért felelős külügyminiszter-helyettese egyúttal Szíriát bírálta, amiért az szerinte növeli a feszültséget az izraeli–palesztin viszály során. A támadást elítélte az Európai Unió több állama is. Az Izraelben hivatalos látogatáson részt vevő Koidzumi Dzsunicsiró japán miniszterelnök arra szólította fel Izraelt, hogy ne kövesse a „szemet szemért” szabályát. Szíria ugyanakkor Izrael megszállását tartotta a támadások okának, amelyet beszüntetve véget érne a háború.
A Hamász időközben gratulált a Hezbollahnak a két katona elfogásához, ám azt tagadta, hogy előzetesen egyeztetett volna a libanoniakkal. Az izraeli hadsereg folytatta támadásait a Gázai övezetben is, egy rakétamerényletben kilenc ember, egy keresett Hamász vezető, annak felesége és hét gyermeke életét vesztette.
origo.hu
Hankó Balázs: A Mol többségi tulajdonába kerül a BME Fenntartó Zrt.
