Kék ballonok Brüsszel egén

A szlovének nem babonásak, vagy ha igen, akkor náluk a 13-as szerencsét hozó szám, ugyanis a lakosság nagy többségének helyeslésével 2007. január elsején Szlovénia tizenharmadikként csatlakozik az euróövezethez. Szlovénia csatlakozásáról e héten kedden hozott döntést a pénzügyminiszterek tanácsa, míg Litvánia hasonló kérését elutasították, Észtország pedig még időben visszavonta kérelmét. A Brüsszelben élő szlovének a csatlakozás hírére nagy ünnepséget csaptak a Schuman téren. Az ünnepség egyik fénypontja a lufieresztés volt, a kék léggömbök talán az euró felemelkedését jelképezték. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke azt mondta, az alacsony infláció nemcsak a pénz vásárlóerejét védi, de hozzájárul az erőteljes gazdasági növekedéshez és új munkahelyek teremtéséhez.
Épp ez az utóbbi az, amiben a szakértők kételkednek. Paul de Grauwe, a leuveni egyetem közgazdász professzora például rámutat, hogy míg az euró stabilitása és a pénz és kötvénypiacok majdnem teljes integrálódása a bankárokat, a befektetőket és általában a vagyonosokat megelégedéssel töltheti el, a nagyközönség kevésbé lehet boldog. Az euró pénzügyi sikere nem hozta magával annak gazdasági sikerét, vagyis az erőteljesebb növekedést és az alacsonyabb munkanélküliséget, mint az ígérve volt valaha. Sőt ennek inkább az ellenkezője történt, az euró 1999-es bevezetése óta az eurózóna és a többi uniós ország közötti különbség a növekedés és a foglalkoztatás tekintetében nőtt – a kívülállók javára. A hivatalos reakció e zavaró körülményre az, hogy az eurózóna gyengébb teljesítménye a tagországok szerkezeti merevségével függ össze (ez alatt a munkahelyek védelmét, a minimálbéreket és általában a jóléti intézmények létezését kell érteni). De Grauwe azonban rámutat, hogy ezek a merevségek az euró bevezetése előtt is léteztek. Mint az a szakirodalomból is kiderül, közös valutát három feltétel együttes fennállása esetén lehet bevezetni: ha a munkaerő nagyfokú mobilitást mutat; ha a tőkemozgás előtt nincsenek akadályok és a bérek rugalmasak; ha a külső vagy belső változások okozta gazdasági károk központi pénzátcsoportosítással kompenzálhatók. E feltételek közül az utolsó nyilvánvalóan nem teljesül és a munkaerő szabad áramlása is csak elvben létezik. Emiatt azután egyre több szakértőnek az a véleménye, hogy az eurózóna vagy egy tényleges politikai unióvá alakul át, vagy pedig felbomlik. Amikor az ünnepségeken a lufik a magasba emelkedtek, sokan azt gondolták, a felső határ a csillagos ég. A józanabbak azonban tudják, hogy a lufik sorsa az elkerülhetetlen kipukkadás.