Nyilvánvalóan a NATO-ra utalt, ám azt nem mondta el, hogy e harcnak – pontosabban a NATO-légicsapásoknak – mik voltak a következményei. Seselj helyettese a fegyveres harcot végső opcióként említette, mert szerinte is végig előnyt kell adni a diplomáciának. A végső eset pedig szerinte nem más, mint Koszovó függetlenségének kihirdetése.
A szélsőségesen nacionalista párt vezetője megismételte a korábbi figyelmeztetését, hogy a radikálisok az utcára vonulnak, s tüntetésre hívják a polgárokat is Borisz Tadics szerb elnök és Vojiszlav Kostunica miniszterelnök ellen, ha Koszovó elvesztését megakadályozandó nem tesznek intézkedéseket a tartomány viszszacsatolására Szerbiához. Nikolics nem pontosította, hogy milyen jellegű intézkedésekre gondol, de a szövegkörnyezet nem hagy kétséget afelől, hogy védelmi előkészületekre utalt.
A radikális vezető szerint nem lehet megjegyzést tenni a belgrádi delegáció által képviselt álláspontokra a Koszovó-tárgyalásokon. „Azt sem állítom, hogy egyedül ők lennének felelősek a koszovói helyzetért” – tette hozzá. Más felelőst azonban nem nevezett meg. Mint mondta, az albánok mind pimaszabbak.
Dusan Petrovics, a Borisz Tadics-féle Demokrata Párt alelnöke reagálásában kijelentette, hogy Tomiszlav Nikolicsnak nincs joga fenyegetőzni és tanácsokat osztogatni azzal kapcsolatban, hogy Szerbia miként számoljon le a Milosevics-rezsim hagyatékával.
Carla del Ponte hágai főügyész közben ismét azzal vádolta meg Kostunicát, hogy pontosan tudja, hol rejtőzködött Ratko Mladics 2006 februárjáig, de mégsem szolgáltatta ki. Kostunica pedig megismételte: Szerbia eltökélt szándéka kiadni a vádlottat, mert ezzel javítana pozícióján a Koszovó-tárgyalásokon. A szerb sajtó ugyancsak arra utal, hogy befejezéséhez közeledik a Mladics-sztori.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség