Kóka János „iszonyú sikernek” nevezte azokat az eredményeket, amiket a külföldi tőke beáramlása tekintetében hazánk elért ez elmúlt években. Ugyanakkor elismerte, hogy az ikerdeficit fenntartása kockázatokat jelent a gazdaság fejlődése szempontjából. A magas államháztartási hiányért azonban nem az elhibázott gazdaságpolitikát tette felelőssé, hanem azt állította, hogy a növekedés okozta a finanszírozási problémákat.
Az Új egyensúly programról kifejtette: el kell ismerni, hogy megszorításokról van szó, a reformokat pedig csak ezután lehet megkezdeni. A megszorítások nemzetközi hatásával kapcsolatban tapasztalható sajátos kettősségre is igyekezett magyarázatot találni a politikus. Miközben az elemzők üdvözlik a megszorítási csomagot, a befektetők egy része kivonta a pénzét hazánkból. Kóka szerint a forint árfolyam-ingadozása rövid távú regionális hatásokkal indokolható. A magyar kormány feladata, hogy egy pillanatra se bátortalanodjon el a megszorító intézkedések végigvitelében, ellenkező esetben átcsaphat a feje fölött az elégedetlenségi hullám.
Egy területet nevezett tragikusnak a miniszter, ez pedig a cégek tevékenységét körülvevő bürokrácia, mely ellen Kóka totális háborút kíván hirdetni. Ehhez a miniszteri felhatalmazáson túl terjeszkedő jogkört kíván kiharcolni magának – jelentette ki. Az eredményszemléleten alapuló közigazgatás kialakítását saját minisztériumán kezdi Kóka János. A külpiaci értekezleten elmondta: „nem tudjuk tolerálni” a minimális eredményt teljesítő diplomatákat. – Ha Magyarország részvénytársaság, akkor önök az eladó- és marketingrészleg – mondta a miniszter, aki szerint jelentős külgazdasági sikereket lehet elérni, ha kifejlesztenek egy olyan „országterméket”, amelyben együtt kínálják a képzett munkaerőt, az infrastruktúrát és a több nyelvű környezetet.
origo.hu
Kubatov Gábor is elbúcsúztatta a mandátumát elvesztő Fekete-Győr Andrást
