Az idén a tavalyinál húsz százalékkal több kullancs fejlődött ki hazánkban, mert a tavaszi áradások következtében negyedmillió hektár került víz alá. A nedvesség elvonultával az elöntött területeken elszaporodtak az erdei és a mezei állatkák (pockok, egerek, sünök, pelék, nyulak, ürgék), s később a rókák is nagy számban megjelentek – mondja Kapiller Zoltán. A Magyar Kullancsszövetség elnöke szerint ezeken a gyorsan szaporodó állatokon nagymértékben jelentek meg a vérszívó élősködők, így a kullancsok is. – Ezek száma egyébként évről évre nő, mivel minden telet átvészelnek. Korábban egy budapesti lakos csak a környékbeli hegyekben vagy erdőkben találkozott ilyen élősködőkkel, ma pedig a főváros minden parkjában nagy számban megtalálhatók.
Lopják a figyelmeztető táblákat
A kullancsszövetség elnöke úgy véli: védekezés tekintetében paradigmaváltásra van szükség, amit több lépcsőben lehetne bevezetni. – Első lépésben nem is a kullancsok ellen kellene védekezni, hanem az általuk terjesztett betegségeket kell megelőzni: a kutyákat be kell oltani Lyme-kór ellen, míg magunknak és gyermekeinknek az agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusától védő vakcinát kérjünk. Igaz, mindenki az emberekre kifejlesztett Lyme-kór elleni oltást keresi, holott ilyet eddig csak ebekre kísérleteztek ki – közölte a szakember. A védekezés további lépéseiként az emberek és a házi kedvencek által gyakorta felkeresett helyek levédését nevezte meg Kapiller Zoltán: a parkokat, a padok környékét és a kerteket rendbe kell tenni, nyírni kell a füvet, s gondozni kell a mezei állatok búvóhelyeként szolgáló farakásokat is.
A kullancsok elleni klasszikus védekezés csak az előbb említett intézkedések meghozatala után következhet. Csak jól védő ruhában menjünk a zöldbe, és kirándulás közben gyakorta nézzük át magunkat, gyermekeinket és állatainkat. Ha mégis bekövetkezik a csípés, nem kell pánikba esni, mert a gyógyszertárakban kapható kullancsirtó kanállal el lehet távolítani a vérszívót. – A kullancsot ezután el lehet juttatni a kullancsszövetséghez, mert az idén is folytatjuk a beküldési kampányunkat, azzal a módosítással, hogy míg tavaly ez díjmentes volt, most csak részben tudjuk az akciót támogatni – mondta az elnök. – Tavaly a Lyme-kór elterjedtségére voltunk kíváncsiak, míg az idén azt vizsgáljuk, hogy a legsúlyosabb kutyabetegség, a vérfesték-vizeléses lázat (babeziózist) okozó vírus mennyire terjedt el hazánkban. A babeziózist egy világszerte előforduló egysejtű vérélősködő okozza. A babéziák a vörösvérsejteket támadják meg, amelyeket szétrobbantanak. Ilyenkor a kutyák vizelete kávébarnára színeződik, s veseelégtelenségben, illetve fulladásban pusztulhatnak el.
Kapiller Zoltán megemlítette még, hogy ebben az évben országszerte felszereltek ötszáz KRESZ-táblát, amelyek segítségével a fokozottan veszélyes területekre hívják fel a kirándulók figyelmét. Sajnos ezeknek az egyharmadát ellopták a színesfémtolvajok.
A szövetség elnöke eloszlatott néhány, a kullancsokkal kapcsolatos tévhitet is. Fontosnak tartotta, hogy mindenkiben letisztuljon: a kullancs nem állat, hanem állatcsalád, amelynek 42 faja honos hazánkban. Sokan azt hiszik, hogy a kullancs alulról támadja meg áldozatát, míg mások azt vallják, hogy felülről közelít. Nos, mindannyiuknak igazuk van, mert a kutyakullancs – amelynek szeme is van – látja az áldozatát, és a fűszálak végéről leskelődik, ahonnan emberre vagy kutyára mászik át. A hazai, közönséges kullancsok viszont vakok, de biológiai radarral rendelkeznek, s a bokrok levélfonákjáról pottyannak le.
Tizenhét százalék fertőzött
Az emberekből eltávolított kullancsokat az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum szakemberei vizsgálják át. Az oda beküldött kullancsok körülbelül tizenhét százalékában mutatták ki tavaly, hogy tartalmazott Lyme-kórt okozó baktériumot – tudtuk meg Kurcsics Judit biológustól. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a laboratórium által kimutatott vizsgálati eredmény nem diagnosztikai értékű, mivel nem biztos, hogy mindenki megkapja a Lyme-kórt, akit megcsíp egy fertőzött kullancs. Ugyanakkor a pozitív eredmény nem helyettesíti a többi vizsgálatot, s önmagában nem igényel antibiotikus kezelést. Ráadásul nem zárja ki a fertőzés lehetőségét egy negatív eredmény sem.
Kevés egyértelmű tünet
A kullancs által terjesztett Lyme-kór legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy a tünetek sokszor más betegségre utalnak, így a téves diagnózis alapján a helyes kezelés sem kezdődik meg. A tüneti kezelés átmenetileg segíthet ugyan, de a fertőzéstől nem szabadítja meg a szervezetet. Hazánkban csaknem minden tizedik kullancs fertőzött a Lyme-kórt okozó baktériummal.
A kór legalább százszor gyakoribb a kullancs által közismerten terjesztett vírusos agyvelőgyulladásnál. Hazánkban több százezren szenvednek Lyme-kórtól anélkül, hogy tudnának róla, mert a betegség évtizedekig lappanghat, és alig okoz panaszokat. Ráadásul a betegséget a megfertőzött kismamától a magzat is megkaphatja. A Lyme-kór többször is támadhat, mert a meggyógyítottak sem kapnak teljes védettséget. Fontos tudni, hogy a kullancsok csípése fájdalommentes, ezért az bárkit észrevétlenül érhet.
A hímnemű kullancs kis vérszívás után nyomtalanul eltűnhet, a fertőzés viszont kialakulhat. A Lyme-kórnak kevés egyértelmű tünete van, s az erre utaló kokárdaszerű bőrgyulladás megjelenése ugyan biztos jel, de ez nem mindig alakul ki, s a megbetegedés néha csak évekkel a fertőzés után kezdődik. Bár hosszú lefolyású betegség, de egyénre szabott kezelés mellett gyógyítható.
origo.hu
Közel havi egymilliót visznek haza a 444 újságírói – jól fizet a külföld
