Libanont nem véletlenül emlegetik a Közel-Kelet Svájcaként: a körülbelül ötmillió lelket számláló ország legfőbb bevételét az idegenforgalomnak és a bankoknak köszönheti. Helyesebben köszönhette. Azzal ugyanis, hogy az ország déli része a Hezbollah és Izrael konfliktusa nyomán gyakorlatilag egyre inkább romhalmazhoz válik hasonlatossá, épp ez a két fő bevételi forrás apad el. A turisták elmaradnak, a betétesek pedig igyekeznek biztonságosabb helyre menekíteni a pénzüket. Az eddigi harcok miatt az ország gazdasága már így is tetemes veszteséget szenvedett, s hogy egy hosszúra nyúló háború után milyen nehézségeket és mennyi időt jelent majd a talpra állás, azt ez az ország már megtapasztalta.
Libanon 1975-től 1990-ig gyakorlatilag polgárháborús helyszín volt. A gazdaság ezután csak nagyon lassan kezdett magára találni, és komolyabb fejlődés csak 2002-ben indult meg, miután egy nemzetközi konferencia jóvoltából a külföldön élő libanoniak és arabok körében megnőtt a bizalom Libanon iránt. A Külügyminisztérium adatai szerint a bankok betétállománya 2004-re már meghaladta az 55 milliárd dollárt, az ide érkező turisták száma pedig elérte az 1,3 milliót. Ez a szám egyébként megegyezik a polgárháború előtti esztendőben mérttel. Vagyis a részleges talpra álláshoz kereken tizennégy esztendőre volt szükség, de a libanoni gazdaság még így is felemás képet mutat. Nagy a munkanélküliség, és hatalmas terhet jelent az államadósság – a teljes nemzeti jövedelem 185 százaléka.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
