Megszűnő kórházakból idősotthonok?

Tucatnyi kórházban szüntetné meg az aktív betegellátást az Egészségügyi Minisztérium felkérésére készült javaslatcsomag. Ezeket rehabilitációs és időseket ápoló intézményekké alakítanák.

2006. 07. 20. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Egészségügyi Minisztérium munkabizottságai által készített javaslat szerint Siklóson, Komlón, Mosdóson, Szentgotthárdon, Balatonfüreden, Hévízen, Zircen, Kisbéren, Dorogon, Nagykőrösön, Kakasszéken, Deszken, Szeghalmon, Szikszón és Mezőkövesden csak rehabilitáció és idősgondozás folyna, aktív kórházi betegellátás nem (a felsorolt intézmények közül néhány már ma sem végez aktív ellátást).
Kiss Bernadett, az önkormányzati fenntartású, 150 ágyas komlói kórház főigazgatója nem hallott az elképzelésről. Lapunknak elmondta: ellenzi az aktív ellátás megszüntetését az intézményben, mert a környéken sok apró falu található, s a rossz közlekedés miatt sokan nem jutnának el a messzebb lévő kórházba. Szerinte ellátási zavarok is kialakulhatnának egy ilyen intézkedés miatt, hiszen már ma is sokszor kapnak helyhiány miatt elutasító választ, amikor egy-egy beteget szeretnének más kórházba irányítani. Nem hallott az átalakítási tervekről Kanizsai István, a kht.-ként működő siklósi kórház főigazgatója sem.
*
Ő sem ért egyet a tervekkel, a legközelebbi, pécsi kórház ugyanis 35 kilométerre van tőlük. A környéken nagyon sok a szegény ember, akiknek arra sincs pénzük, hogy beutazzanak a nagyvárosba – szögezte le. Eddig itt sebészet, belgyógyászat és szülészet-nőgyógyászat működött.
Túl sok aktív ágy van Magyarországon, ezek egy része kihasználatlan, egy részén pedig szociális okok miatt fekszenek főként idős emberek – vélekedett Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Az aktívágy-szám csökkentésével azonban csak akkor ért egyet, ha a megmaradókat magas színvonalú intézményekké alakítják, s kiépítik a szükségletekhez igazodó krónikus, rehabilitációs és ápolási otthonokat. Az átalakításhoz alapos előkészítő munka szükséges, területenként kell megvizsgálni az igényeket, s egyeztetni kell az érintett kórházak fenntartóival – mondta. Hozzátette: érdekeltté kellene tenni az intézményeket az átalakításban. Csakhogy a krónikus, rehabilitációs ellátásban júliustól éppen forráskivonást eredményező finanszírozási változásokat léptettek hatályba, ami nem segíti a tervezett folyamatot. A kórházszövetség egyébként a tervekről nem kapott szakmai anyagot.
Hasonlóképpen járt az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete is. Ari Lajos elnök lapunknak úgy nyilatkozott: konkrét tervekről nem tudnak, de a Molnár Lajos egészségügyi miniszterrel nemrég folytatott megbeszélésen a tárcavezető említést tett az elképzelésről. Szerinte sincs szükség ennyi aktív ágyra, ám ő is azt hangsúlyozta, hogy a megmaradókat korszerűvé kell tenni. Modern műszerparkot, hotelkörülményeket és megfelelő szakembereket kell biztosítani. Fejleszteni kell továbbá a sürgősségi- és a járóbeteg-ellátást. A reformhoz feltétlenül szükségesnek tartja a társadalmi konszenzust. Néhány hónappal ezelőtt Dózsa Csaba, az Egészségügyi Minisztérium akkori helyettes államtitkára úgy nyilatkozott lapunknak: akár harmadával is csökkenthető a mai 60 ezres aktívágy-szám.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.