Nagy gépeket is fogadhatna a mezőkövesdi repülőtér

Mezőkövesd önkormányzata szinte minden fejlesztési lehetőséget kihasznál a tizennyolcezer lelkes város lakosságáért, ám egyelőre úgy tűnik, az egykor Klementína nevű nagybirtokon az ötvenes évek elején kialakított, majd a Varsói Szerződés légi támaszpontjaként használt hatszázötvenhét hektáros repülőtér teljes körű használata még sokáig várat magára. A dél-borsodi város terjedelmes tanulmánytervet készíttetett az objektum hasznosíthatóságának céljából, s Tállai András polgármester egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott: a repülőtér Északkelet-Magyarország egyik legjobb adottságú légikikötője lehetne, viszont a fejlesztés csakis a térség meghatározó városainak összefogásával, illetve kormányzati támogatással oldható meg.

A közelmúltban repülőnapot rendeztek Klementínán, az eseményen részt vevő pilóták úgy fogalmaztak: kár lenne hagyni, hogy ez a repülőtér mindössze szórakoztatóközpont maradjon. A térség regionális fejlesztési tanácsa és a szaktárca egyaránt a fejlesztés mellett tört lándzsát.
Mezőkövesd olyan kitűnő természeti adottságokkal rendelkezik, amelyek kihasználása nemzeti érdek – fogalmazott korábban Tállai András polgármester –, az önkormányzat által vállalt fejlesztési kötelezettségek tárháza azonban roppant sokrétű. Fellendült az idegenforgalom, hiszen a főleg mozgásszervi betegségek kezelésére alkalmas gyógyászati központ, a Zsóry fürdő, illetve a hozzá tartozó egészségügyi centrum népszerűségére immár végképp nem lehet panasz. Az Európa-szerte közkedvelt fürdő és strand mellett persze számos egyéb különlegességgel ismerkedhetnek meg Mezőkövesd vendégei, ugyanakkor a polgármester az egykori Klementínát, a most majdnem kihalt repülőteret szeretné feléleszteni.
Évekig legenda keringett a repülőtér titkos föld alatti objektumainak működéséről, noha a rendszerváltás után mindenki megtudhatta: szó sincs rejtélyről, ám a felismerés nem csökkenti a bázis jelentőségét. A polgármester hoszszú évek óta dolgozik a lehetőségek feltárásán, munkatársai pedig terjedelmes tanulmánytervet készítettek a megvalósítást illetően. A hatalmas ráfordítási összegre való tekintettel Tállai András regionális projekt megvalósítására számít Mezőkövesd, Mezőkeresztes, Miskolc, Eger, valamint Borsod megye szerepvállalásával.
A repülőtér bár háromezer-nyolcszáz méter hosszú, nyolcvan méter széles kifutópályával, tankolóhellyel, megfelelő számú guruló- és úgynevezett nyűgözőhellyel rendelkezik, mégis nehéz feladat a tanulmányterv megvalósítása. A földrajzi elhelyezkedés meghatározó, márpedig nem túl nagy távolságon belül három repülőtér is működik. Egyik a budapesti Ferihegy, másik a debreceni, harmadik a kassai nemzetközi légikikötő, s úgy tűnik, a tények ismeretében eddig nem volt túl nagy kormányzati ambíció a mezőkövesdi objektum fejlesztésére. Mindazonáltal előny, hogy az M3-as autópálya a repülőtér mellett fekszik, s Miskolc, Eger, Mezőkövesd, valamint a régió többi települése komoly hasznot húzhatna a hatalmas terület hasznosításából.
Gyárfás Ildikó, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke kijelentette, a regionális fejlesztési tanács a legmesszebbmenőkig támogatja a repülőtérrel kapcsolatos tanulmányterv megvalósítását, s hozzátette: Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter szintén egyetért a mezőkövesdi hatalmas objektum fejlesztési koncepciójának elvével. A közgyűlés elnöke úgy fogalmazott: Tállai András, a város polgármestere és a dél-borsodi térség országgyűlési képviselője többször interpellált a még kissé elhanyagolt állapotban lévő légikikötő hasznosítása ügyében, s a parlamenti előterjesztések alapján nyilvánvalóvá vált, nincs ellentét a kormánypártok és az ellenzék között a sokmilliárdos beruházás fontosságát illetően. A II. Fejlesztési Terv tartalmazza majd a mezőkövesdi repülőtér fejlesztéséhez kötődő uniós pénzforrások előteremtésének lehetőségét, tehát ha nem is a közeljövőben, de néhány éven belül megépülhet az új légi bázis.
Kormos Dénes, a Borsod megyei önkormányzat alelnöke kijelentette: a számítások szerint vélhetően százmilliárdnál is nagyobb összegű projekt csakis összefogással valósítható meg. A napokban döntöttek arról, hogy negyvenmilliárdot terveznek hazai forrásokból a program megvalósítására. Az sem elhanyagolandó tényező, hogy a mezőkövesdi repülőtér Közép-Európa legnagyobb kifutópályájával rendelkezik. Az alelnök hangsúlyozta: az említett két várossal ellentétben a mezőkövesdi nyitott repülőtér: egyrészt központi helyen fekszik az északkeleti térségben, másrészt mellette húzódik az autópálya, miközben Mezőkövesd vasútállomása komoly személy- és teherforgalmat bonyolít le. Mint mondta, ezen a repülőtéren a világ legnagyobb gépei is landolhatnak, s talán ez a legfontosabb szempont, főleg a költségtakarékos teherszállítás tekintetében. Noha előrehaladott tárgyalások folynak a repülőtér-rekonstrukció ügyében, számos gyakorlati feladatot kell még megoldani. Egyik ilyen kötelezettség a terület teljes rehabilitációja, hiszen a rendszerváltás előtt környezetre ártalmas anyagok kerültek a talajba, amelyeket csak jelentős anyagi ráfordítással lehet eltávolítani. Másik a tulajdonjog tisztázásának témája, de Kormos Dénes úgy véli, ezzel nem lesz különösebb gond.