Nincs felelőse a vízszennyezésnek

Újra foglalkoztak a miskolci képviselő-testület tegnapi ülésén a június 8-án ismertté vált miskolci vízfertőzés ügyével. Elkészült ugyanis a tényfeltáró bizottság előzetes jelentése, amely szerint a májusban és június elején lezúdult, szokatlanul nagy mennyiségű csapadékkal a nyílt karsztrendszerbe jutott szenny okozhatta a tömeges megbetegedéseket. Felelős továbbra sincs.

Előzetes jelentést készített a Kádár Sándor vízügyi mérnök vezette tényfeltáró bizottság a Miskolc déli városrészét érintő vízszennyezés ügyében. A szakértői anyag a történteket a szokatlanul nagy mennyiségű csapadékkal magyarázza. Miként megírtuk, június 8-án vált egyértelművé, hogy a borsodi megyeszékhely tapolcai vízbázisa elszennyeződött, s emiatt veszélybe került a déli városrész körülbelül negyvenháromezer lakójának egészsége. Több mint háromezer-ötszáz megbetegedést regisztráltak, s legalább kétszázhatvan embert kezeltek a helyi Semmelweis-kórházban.
A jelentésben szereplő adatok szerint nyitott, s ezért rendkívül sérülékeny karsztrendszeren keresztül látják el Miskolcot ivóvízzel. A tényfeltáró bizottság vezetője elmondta: a 2006-os év eddigi időszaka különlegesnek számított a sok hó, illetve a jelentős mennyiségű eső miatt. Május második, illetve június első felében összesen 218 milliméternyi eső zúdult a tapolcai térségre, holott az éves átlag hét-nyolcszáz milliméter. A karszttározóba több helyről érkezhetett szenny a csapadékkal, s az egészségre ártalmas anyagok gond nélkül juthattak be a föld alatti tóba.
Kádár Sándor kijelentette: egyelőre pontos adataik nincsenek, de elképzelhető, hogy a tapolcai Juhdöglő-tóból, Répáshutáról vagy a bükkszentlászlói Tatár- árokból érkezhetett a fertőzés. A víz opálosodása, vagyis elszíneződése önmagában még nem jelentett volna veszélyt – jegyezte meg a szakértő –, azonban az árral érkező emberi, állati ürülék okozhatott megbetegedéseket. Kádár Sándor szerint május 24-én még jó volt az ivóvíz minősége a déli városrészben, a szennyezés tehát ezután következett be. A rendőrségi nyomozás még tart, ezért az esetleges emberi mulasztásról, illetve a felelősségről nem nyilatkozhatott a bizottság vezetője.
A tegnapi közgyűlésen Juga György ellenzéki frakcióvezető, valamint Szinay Attila képviselő egyaránt bírálta a város vezetőségét a kialakult helyzet miatt. Szerintük ugyanis 2003 óta nem fejlesztették a 94 éves miskolci vízhálózatot. Ráadásul a 2004-ben elfogadott ivóvízbázis-védelmi programból sem valósult meg semmi, sőt az érdemi munka el sem kezdődött. Úgy vélték, hogy a kormánypárti politikusok – bár többször megígérték – képtelenek lesznek előteremteni a borsodi megyeszékhely vízműrendszerének felújításához szükséges körülbelül tízmilliárd forintot.