Bár az utóbbi években sokan megkondították a lélekharangot felette, a héten ismét megrendezték a farnborough-i repülőkiállítást, ismét randevút adtak egymásnak a repülőgépipar képviselői a Londonhoz közeli, dicsőbb napokat látott repülőtéren. Az olcsó légitársaságok térhódítása, az ázsiai tömegek utazási igénye évről évre növekvő forgalmat hoz a néhány nagyvállalatba koncentrálódott repülőgépgyártók és ezernyi specializált beszállítóik számára, a hangulat optimista, nyoma sincs már az elmúlt évek borongós hangulatának. A derült égbolton „csak” az ágazatra mindig is jellemző „sötét fellegek” úszkálnak, úgymint a technológiai kockázatból eredő kínos meglepetések, a fejlesztési költség- és időkeretek túllépése vagy a tarthatatlannak bizonyuló szállítási időpontok.
Míg a kiállítás máskor a két gigász, az európai Airbus és az amerikai Boeing eladási versenyétől és az állami szubvenciók mértékét firtató kölcsönös vádaskodásoktól hangos, idén mindenki elvan a saját problémájával. Az Airbus jóformán töretlen, harmincéves menetelésének első igazán súlyos válságát éli, mely az A380-as, akár 800 személyt befogadni képes óriás utasszállító szolgálatba állásának tizenkét hónapos késlekedését kíséri. Amellett, hogy az utasok kényelmét szolgáló rendszerekkel és részegységekkel technikai problémák adódtak, lassú az összeszerelés, s a különböző megrendelők által igényelt belső konfigurációk zökkenőmentes megvalósítása jóval több időt igényel a tervezettnél, kiderült az is, hogy a cég pénzügyi értelemben bizony könnyen sebezhető, s súlyos kételyek merülhetnek fel a vezetés munkamódszereivel és etikai normáival szemben is. A várakozni kényszerülő légitársaságoknak járó késedelmi díjak a tulajdonosok közbelépését is megkívánták, így ma már egy újabb francia–német vezetőpáros keresi a kiutat a szorult helyzetből. Hogy a dolguk ne legyen könnyű, a kisebb, de kicsinek nem mondható 250–300 üléses kategóriában korábban útnak indított A350-es családot is felül kellett vizsgálni, technológiai problémákra tekintettel éppúgy, mint a Boeing 787-es „álomgépe” által túl magasra helyezett mércét figyelembe véve.
A Boeingnak – bár jelenleg messze nem küzd olyan problémákkal, mint riválisa – szintén megvan a maga baja. Az említett Dreamliner egyik kulcsfontosságú – súlycsökkentéssel kecsegtető – technológiája, a műanyagokból készült törzs egyelőre nem akar „beérni”, ami akár jelentős késedelemhez vezethet. A cég számára vigasztalást a lassan negyvenéves 747-es Jumbo konstrukciójának felfrissítésében rejlő lehetőség nyújthat: a megnövelt méretű és hatótávolságú, illetve gazdaságosabbnak ígérkező változat – különösen az A380-as kudarca esetén – nagyot arathat a nagyméretű gépek piacán. Reagálva az Airbus óriásgép méretét érő kritikákra a Boeing „megfelelően nagy” gépként reklámozza készülő új Jumbóját.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
