Súlyos gondok jellemzik a rákbetegek ellátását – állapította meg az Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ júniusban lezárult vizsgálata. Hiába jelölték ki tavaly év végén az onkológiai centrumokat, s hiába döntöttek úgy, hogy csak ezekben az intézményekben finanszírozzák a rákbetegek gyógyítását, feltételezve, hogy itt biztosítottak a személyi és tárgyi feltételek. A tapasztaltak a vártnál rosszabb képet mutattak – áll az összefoglaló jelentésben. Számos centrum személyi állománya hiányos, a 15 betegre minimálisan előírt öt orvos helyett két-három látja el a munkát. Sok központban nincs belgyógyász-onkológus, emellett még a szakmai alapfeltételek, a kemoterápiás kezelések biztonságát meghatározó eszközök is súlyos kívánni valót hagynak maguk mögött. A helyzetet csak súlyosbítja az új onkológiai finanszírozási rend – olvasható a jelentésben.
Éppen ezt kifogásolták, s azonnali intézkedést kértek az egészségügyi minisztertől az ellátás összeomlásának elkerülése érdekében a rákbetegeket képviselő szervezetek nemrég. Mint azt Vasváry Artúrné, a Magyar Rákellenes Liga vezetője elmondta: a finanszírozási rendszer változása azt eredményezte, hogy a betegeknek nem adják a legmegfelelőbb, korszerű, drága gyógyszereket, hanem olcsóbbat választanak helyettük. Ráadásul több hónapos várólisták alakultak ki a kemoterápiás kezeléseknél, mert központilag korlátozták az elvégezhető terápiák számát.
Molnár Lajos egészségügyi miniszter szerint nem fog összeomlani az onkológiai ellátás. Mint mondta: többletpénzt rendeltek a kijelölt centrumokba, ám sajnálatos, hogy sok helyen – 44 intézmény közül 19-ben – nem használták fel, vagy nem a megfelelő célra használták fel ezt a pénzt. A többletforrás ugyanis a kórházak központi kasszájában jelent meg, s nem lehet előírni a minisztériumból, hogy azt pontosan mire fordítsák – fogalmazott. Emiatt vizsgálatot rendelt el, és kérte az érintett intézményeket, hogy az eredeti céloknak megfelelően használják a többletforrást. A miniszter szerint a daganatos betegek ellátásához szinte minden feltétel adott. Molnár Lajos egyébként ma jelenti be, hogy tervez-e intézkedéseket a helyzet rendezésére.
Súlyos helyzet alakulhat ki a traumatológiai ellátásban is, szeptembertől megszűnhetnek a sürgősségi ügyeletek – állítják a baleseti sebészek. Akkortól ugyanis csak a törvényes heti munkaidőt hajlandók ledolgozni, s csak a kötelezően elrendelhető heti 8 órás túlmunkát vállalják. Ez az ügyeleti szolgálat töredékének megszervezésére elegendő, ami azt eredményezi, hogy a hónap második felében nem lesz ügyeletes – állítja a Magyar Traumatológus Társaság. Követeléseiket 12 pontban foglalták össze, amelyben többek között a „színlelt” szerződések megszüntetése miatti bevételkiesésük ellentételezésére 250 százalékos béremelést, a sürgősségi ellátás finanszírozásának felülvizsgálatát és az ellátások számát korlátozó döntés megszüntetését követelik. Augusztus végéig várják a kormány válaszát.
Molnár Lajos szerint irreális az általuk kért 250 százalékos béremelés. Az ő munkájuk nagyon fontos, de minden egészségügyi dolgozóé fontos – szögezte le, majd hozzátette: csak a biztosítási reform véghezvitelével lehet megfelelő bérezést biztosítani. Mint mondta: a színlelt szerződések megszüntetéséből adódó problémák helyi szinten megoldhatók, mint ahogy azt a kórházak többsége meg is oldotta. Az üzemeltetés ugyanis nem az egészségügyi miniszter feladata – noha kisebb-nagyobb segítséget tud nyújtani –, hanem a tulajdonosé, ez esetben az önkormányzaté.
Újságíróknak egyébként egy beteg azt jelezte, hogy egy éve vár csípőprotézis-műtétre, már alig bír járni. Az előre kitűzött műtéti időpont előtt nem sokkal telefonon értesítették, hogy a kialakult kaotikus helyzet miatt egyelőre nem tudják elvégezni az operációt, de ha sorra kerül, ne feledkezzen meg a hálapénzről sem. Ezzel kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott: tűrhetetlen, hogy hálapénzhez kötik a betegek ellátását, s hozzátette: ennek megszűnését is remélik a tervezett egészségügyi reformtól.
origo.hu
Mutatjuk Orbán Viktor legújabb bejelentéseit - élőben a rádióinterjú
