Eddig mintegy 150 vállalkozás jelentette be az APEH-nak, hogy megszüntette vagy átalakította a korábban megkötött színlelt foglalkoztatási szerződéseit. A vendéglátástól az oktatáson át az egészségügyig sokféle területről érkeztek közlések, a bejelentett és megszüntetett szerződések száma meghaladja a háromezret. Juhász István elnökhelyettes szerint a legtöbb helyen az utolsó pillanatig, vagyis június végéig vártak a módosítással, így valószínű, hogy az adatok többsége a bejelentési határidő vége felé, július 31-ig fut be.
Nem kell azonban minden cégnek, hivatalnak közölnie, hogy munkaviszony helyett eddig megbízási vagy vállalkozási szerződéssel alkalmazta munkatársait. Önfeljelentésre ugyanis senki sem kötelezhető, tehát még a szerződések darabszámát sem kell minden foglalkoztatónak tudatnia a hatósággal. Ilyen kötelezettségük csak azoknak a munkahelyeknek van, amelyeknél az APEH június 30. előtt ellenőrzést végzett, és színlelt szerződéseket talált. Amennyiben a közlés ezekben az esetekben elmarad vagy késik, az érintetteknek viselniük kell a konzekvenciákat: be kell fizetniük a megspórolt közterhet bírsággal és pótlékkal együtt. A hivatal ugyanis az ilyen cégeknél utóellenőrzést tart.
Juhász István elmondta, minisztériumban és más igazgatási szervezeteknél is találtak színlelt szerződéseket. Az Állami Számvevőszék jelentéseiből tudható, számos hivatal úgy bújt ki a közterhek alól, hogy megbízási szerződéssel végeztette el feladatainak egy részét. Az érintett hatóságokat az elnökhelyettes az adótitokra hivatkozva nem jelölte meg. Kérdésünkre, hogy az APEH milyen munkákat szokott megbízási, vállalkozási szerződésekkel cégekre bízni, az elnökhelyettes azt felelte, hogy nagy tömegű adatbeviteli feladatokkal teszi ezt, s a vállalkozásokat közbeszerzési eljárással választja ki. Az évi 27 millió adóbevallás és bejelentés egy része ugyanis papíralapú nyomtatványon érkezik a hivatalhoz – főként ezek adatait olvastatják vagy gépelik be a számítógépbe a vállalkozások. A szerződéskötés Juhász István szerint azért szükséges, hogy ne a szakképzett adóigazgatási dolgozók lássák el az ilyen teendőket. „Költséghatékonyság szempontjából sem mindegy – tette hozzá –, hogy az adatrögzítést az adórevizor végzi-e el, vagy egy erre vállalkozó cég valamelyik munkatársa.” A hatósági feladatokat, így az adóellenőrzést vagy a végrehajtást azonban sosem adják ki bérbe – tudtuk meg. Kivételesen – az ügyfelekkel folytatott perekben – szakértőt bíznak meg például annak kimutatására, hogy egy-egy építőipari vállalkozás munkálataihoz milyen anyagszükségletet lehet figyelembe venni.
Juhász István úgy véli, az általuk megbízott társaságok – amelyek olykor szintén igénybe vesznek további alvállalkozót – ügyelnek arra, hogy ne színlelt szerződéssel foglalkoztassák dolgozóikat. Ezzel ugyanis veszélyeztethetnék saját későbbi pályázati esélyeiket.
Az orosz fejlesztések lépéskényszerbe hozzák Ukrajnát














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!