Június végén járt le a színlelt szerződések átminősítésére biztosított törvényi moratórium, mely időpontig az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz (APEH) 158 foglalkoztató tett bejelentést színlelt szerződésről, összesen 3500 foglalkoztatottra vonatkozóan – mondta az MTI-nek Juhász István, az adóhatóság szakmai elnökhelyettese. Az a foglalkoztató, akivel szemben már volt adóellenőrzés, és a vizsgálat a munkavégzés alapjául szolgáló szerződést színleltté minősítette, a jogviszony átminősítésével és annak az adóhatósághoz történő bejelentésével mentesülhetett a határozatban megállapított adó- és társadalombiztosítási kötelezettség alól.
Az 58 foglalkoztató, amely élt ezzel a lehetőséggel, mintegy 3,2 milliárd forint adóhiány és szankció – késedelmi pótlék, adóbírság, mulasztási bírság – megfizetése alól mentesülhet, ha az adóhatóság az utóellenőrzés során mindent rendben talál. Ellenben az a foglalkoztató, akit az APEH a moratórium lejárta előtt ellenőrzött, s megállapította a színlelt szerződéssel való foglalkoztatást, s legkésőbb 2006. június 30-ig nem alkalmazta a tényleges munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási szabályokat, s nem tett eleget nyilvántartásba vételi kötelezettségének, illetőleg július 31-ig az adóhatóságot erről nem értesíti, a törvény által felkínált kedvezményt elveszíti. Az utóellenőrzések már folynak, az APEH az eddigi bejelentések egyharmadát már megvizsgálta, és helybenhagyta. Az adóhivatal egy hete elkezdte azon területek ellenőrzését is, amelyekre az elmúlt években nagy számban volt jellemző a színlelt szerződés.
A színlelt jogviszonyt a sajtón és előadó-művészi körön kívül nagy számban alkalmazták az iparban és a kereskedelemben, de találkozni lehetett vele többek között a vendéglátás, az oktatás, a mezőgazdaság vagy az egészségügy területén is. Az egészségügyben a színlelt szerződéses jogviszonyok felszámolása a szakma képviselői szerint a betegellátást is veszélyezteti. Az utóbbi hetekben az átminősítéssel járó bércsökkenést nem elfogadva több orvos is felmondott különböző kórházakban. A kórházak és a szakorvosi rendelők elsősorban az ügyeletek ellátására, valamint a hiányszakmákban alkalmazták e megoldást az alacsony jövedelmek kompenzálására. Bár az orvosok esetében külön törvény rendelkezik a szabadfoglalkozású orvoslásról, közreműködői tevékenységről, a munka elvégzésére esetükben is megbízási vagy vállalkozási jogviszony létesíthető.
A távirati irodának nyilatkozó Juhász István hangsúlyozta: ilyen esetekben is megvizsgálják a szerződéseket, s színleltnek minősítik azokat, amennyiben a megállapodások tartalmuk szerint nem minősíthetők vállalkozási szerződésnek.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség