Tápláléklánc

Könyvesház

Korunk vívmánya, a géntechnológia egészségügyi és környezeti veszélyt jelenthet, ha nem akadályozzuk meg a génkezelt növények erőszakos terjesztését. Egyre nagyobb területen vetnek génmódosított vetőmagot, az élővilágra gyakorolt káros hatásról azonban hallgatnak – állítja Pusztai Árpád biokémikus. „Amikor Watson és Crick a XX. század közepén felismerte a DNS szerkezetében a kettős spirál fontosságát, és felfedezték a genetikai kódot, általános volt a bizakodás, hogy ezzel az emberiség – történelme során először – belepillantott a teremtés titkába és saját fejlődésének, evolúciójának legfontosabb meghatározójába” – írja Pusztai Árpád és Bardócz Zsuzsa biokémikus most megjelent tényfeltáró könyvében. A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága című kötet hazánkban elsőként magyarázza az eddig csak kételyeket ébresztő kérdést: van-e bizonyítható egészségügyi következményük a genetikailag módosított szervezeteknek?
Pusztai úgy véli, a világ számos országában a kormány engedett az amerikai GMO-lobbi nyomásának, és busás hasznot remélve engedélyezte a genetikailag módosított növények termesztését. A vetőmag, a technológia kikísérletezésébe és a terjesztésbe dollármilliókat öltek a nagy biotechnológiai cégek a tengerentúlon, és erőszakosan nyomulnak főleg a még virágzó, jól működő és versenyképes mezőgazdaságú országokban. Miután saját agrárgazdaságukat tönkretették, a világpiacot akarják megkaparintani. Mindezt tehetik annak ellenére, hogy a tudóstársadalom kevés információval rendelkezik arról, milyen hatást fejt ki az ember és az állatvilág egészségére, az ökológiai rendszerekre, illetve a táplálékláncon keresztül a föld élővilágának egészére. A lobbinak nem érdeke az ökológiai és táplálkozástudományi kísérlet, nem is támogatja, ha független kutatólaboratórium végez ilyen jellegű vizsgálatot. GM-vetőmagot nem adnak ki kutatási célra, csak saját érdekeltségű intézményeik mérési eredményeit fogadják el, de üzleti titokra hivatkozva sokszor azt sem teszik közzé. Igyekeznek meggátolni a világon elvégzett alig húsz független kutatás adatainak közlését, a pályázati pénzek megvonásával a lobbista kormányok megakadályozzák a kutatást. A negatív hatások megszellőztetése – tudományos adatokkal alátámasztva – ugyanis rontaná az agrárországok meghódítására tett erőfeszítéseik sikerét.
Világszerte csaknem százmillió hektáron termesztenek génmódosított növényt. Az idegen génszakaszok állati takarmányként és élelmiszerek alapanyagaként terjednek a táplálkozási láncban. Pusztai Árpád, a Skót Tudományos Akadémia tagja és felesége, Bardócz Zsuzsa, az MTA doktora összegzi az eddig ismert kutatások eredményét. A helyzet elszomorító: az emésztő- és reproduktív szervek, valamint az immunrendszer érzékenyen reagál a tartós fogyasztásra. Nőstény patkányokban a GM-paradicsom a gyomor és a belek szöveti elhalását és gyomorvérzést okozott, a GM-szója visszatartotta a kísérleti állatok növekedését, a májsejtek, valamint a hasnyálmirigy működésében is észleltek rendellenességet. A patkányok bélszövetében a GM-burgonya fokozott immunreakciót váltott ki (főtt krumpli esetén is). Szinte az összes vizsgált génmódosított növény károsan befolyásolta az immunrendszer működését. Talán nem csoda, hogy Angliában, ahol évek óta használják a módosított szóját takarmányként és élelmiszer-adalékként, megnőtt a szójaallergiások száma. Humán kísérletek nincsenek, a tudatlan fogyasztó mégis kísérleti alany a világméretű tesztben. Eddig csupán egy kísérletet végeztek embereken arra vonatkozólag, hogy a beültetett gén (nevezetesen egy gyomirtószer-rezisztenciáért felelős gén) túléli-e az emésztést. A veszély disznókon és más állatokon is beigazolódott. Pusztai szerint nem tesztelték kellő alapossággal az egészségügyi és ökológiai hatásokat, túl korán engedélyezték a GMO-k piacra jutását, a jelenleg forgalmazott GM-termékek felületes technikával készültek. A bekövetkezett károkért a génmanipuláció-párti tudós testületek, tanácsadók és kormányok, lobbista politikusok a felelősek.
Pusztai beszámol a kezdetekről is: egy génszakasz beültetésével olyan paradicsomot fejlesztettek ki, ami jóval lassabban érik meg természetes társainál, és így messze szállítható és sokáig tárolható. Ezzel a tulajdonsággal hozták létre 1994-ben az első piacra dobott GM-növényt, éppen a paradicsomot. Ma a géntechnológia inkább a növény kártevőkkel vagy gyomirtó szerekkel szembeni rezisztenciáját, tűrőképességét célozza meg. A Monsanto multinacionális cég legújabb GMO kukoricafajtája a kukoricamoly elleni rezisztenciagén hatására egy baktérium eredetű mérget termel, ráadásul olyan mennyiségben, amely két-háromezerszerese a kártevő ellen kipermetezett hatásos rovarölő szernek. New Castle-i kutatások azt igazolták, hogy ez az idegen gén a bélben élő hasznos baktériumokba is átíródik, azután azok is toxint fognak termelni, azaz az ember önmagát mérgezheti.
A probléma ennél összetettebb: már hazai kutatók (a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézete, a Szent István Egyetem talajbiológiai csoportja és a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai) is bebizonyították, hogy egyes védett lepkefajokat és a talajéletet is veszélyezteti a méregtermelés.
Pusztai osztja a környezetvédők aggodalmát, és úgy véli, felelőtlenség addig megengedni a génmódosított növények termesztését, forgalmazását, amíg nem tekinthetők minden szempontból biztonságosnak.
(Pusztai Árpád – Bardócz Zsuzsa: A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága. Természetesen Alapítvány, Budapest, 2006. Ára: 1450 forint)