Megállapodást köt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), valamint a Baromfi Terméktanács (BT), hogy milyen paraméterek mellett lehet újraindítani azokat a telepeket, ahol a madárinfluenza miatt korábban kiirtották az állományt – értesültünk. Információinkat megerősítette Bárány László, a terméktanács elnöke, aki elmondta, hogy a tárca és a szakma, döntően a kacsa- és lúdszövetség képviselői, meghatározták azt a minimumrendszert, amelyet kötelezően be kell vezetni az állattartótelepeken.
– Ezek az előírások alapvetően állat-egészségügyi vonatkozásúak, de kiterjednek a személy- és járműforgalomra is, közös jellemzőjük azonban az, hogy a józan észen és a szakmai gyakorlaton alapulnak. Az előírásokat minden fél elfogadta, és várhatóan hamarosan aláírjuk az erről szóló megállapodást is – mondta Bárány László. Hozzátette azonban azt is, hogy ezeket a minimumfeltételeket már két éve be kellett volna vezetni a baromfitelepeken. A terméktanács elnöke azt nem tudta pontosan megmondani, hogy a fejlesztések mennyibe kerülnek majd a baromfitartóknak, véleménye szerint az egyes telepek nagyságától és technológiai színvonalától függően néhány százezer forintra rúg majd a beruházás nagysága.
– Azoknak az állattartóknak, akiknek kiürült a telepe, vagy mert kiirtották az állományukat, vagy mert leadták azt, az újratelepítés előtt el kell végezniük a megállapodásban rögzítendő feltételeket. A madárinfluenza miatt zárolt körzetekben, az A zóna esetében az utolsó megbetegedéstől számított hatvan nap múlva, a B körzetben harminc nap múlva lehet ismételten állományt telepíteni – közölte Bárány László. Az utolsó megbetegedést július 3-án észlelték, ami azt jelenti: ha időközben nem lesz újabb megbetegedés, akkor augusztus, illetve szeptember elején ismételten benépesülhetnek Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye baromfitelepei. Az elnök elmondta azt is, hogy a zárolt térségben körülbelül 150 telep található, a rendelkezések azonban természetesen országos érvényűek, és mintegy 2500-3000 baromfitelepet érintenek.
Korábban felvetődött annak lehetősége is, hogy a szabad tartást kombinálni kell egy olyan tartási technológiával, hogy vész esetén bármikor be lehessen zárni az állatokat. Erről Süth Miklós, országos főállatorvos beszélt az InfoRádióban, kifejtve, hogy a madárinfluenza elleni védekezés kapcsán hosszú távra kell berendezkedni a vírus jelenlétére, mert nem kizárt, hogy Magyarországnak még évekig számolnia kell a betegséggel. Ezt szakemberek úgy kommentálták, hogy a madárinfluenza, akár más betegség valóban évekig itt maradhat, de ugyanúgy el is tűnhet egyik napról a másikra, és évekig nem bukkan fel. A szabad tartású állományok vázolt technológiai fejlesztése, figyelembe véve, hogy éves szinten 22 millió kacsát és libát nevelnek fel hazai telepeken, 40-45 milliárd forintba kerülne a gazdálkodóknak, amire természetesen nincs pénzük.
Fejleszt az Agricola. A következő években jelentős beruházásokra készülnek a román baromfiipari cégek, hogy a bel- és külföldi piacokon egyaránt erősítsék pozícióikat. Az egyik legnagyobb baromfiipari vállalat, a bákói (Bacau) Agricola például 5 millió eurót fordít fejlesztésre 2008-ig, s ezáltal 11 százalékkal növekedhet a forgalma. A vállalat tavaly 99,6 millió dollár árbevételt ért el az egy évvel korábbi 94 milliót követően. Tavaly 27 500 tonna baromfihúst állítottak elő, a fejlesztéseknek köszönhetően a termelés 2010-ben várhatóan 35 200 tonnára emelkedik. Az Agricolát is érzékenyen érintette a madárinfluenza, a kiviteli korlátozások miatt havi 300 ezer euróra tehető a vesztesége, de bíznak abban, hogy a tilalmak feloldása után visszanyerik pozícióikat a külföldi piacokon – jelentette az MTI.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
