Mintegy 80 ezer magyar autótulajdonos követelheti vissza az adóhatóságtól a 2004. május 1. és 2005. december 31. között külföldről behozott használt autókra kivetett regisztrációs adó egy részét – ha az Európai Bíróság is jóváhagyja főtanácsosa állásfoglalását. A főtanácsnok indoklása szerint a magyar szabályozás szerint az adó 2006. január 1-jéig nem az autó valós állapotát vette figyelembe. Szerinte jogellenes, ha egy külföldről származó kocsi után magasabb az adó, mint ugyanolyan gépjármű után hazai vásárlás esetén. A főtanácsnok vitatta a magyar kormány álláspontját, miszerint az adókülönbség visszafizetése súlyos gazdasági terhet jelent az országnak.
Érthetetlen számunkra, hogy miért ne nehezíthetné meg a magyar állam a környezetszennyező, idős gépkocsik behozatalát – kommentálta a főtanácsnok állásfoglalását Győző Gábor. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke szerint a regisztrációs adó célja a magyar piac védelme a roncsautóktól. A használtautó-kereskedők vitték az ügyet az Európai Bíróság elé, de egy másik gazdasági érdek húzódik meg a háttérben. Ez nem más, mint a nyugat-európai autókereskedők lobbija, akik úgy szabadulnának meg kiöregedett használtautó-készletüktől, hogy nem ők fizetnek a megsemmisítésért, hanem pénzt kapnak ezért.
Másként látják a kérdést a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületénél. Honlapjukon olvasható állásfoglalásukban a gépjárműimportőröket vádolják befolyásolással. Azt állítják: „Magyarország pénzügyminisztériuma bizonyítottan egy szűk lobbiérdek kiszolgálójaként alkotta meg a regisztrációsadó-törvény módosításait”. Az érdekképviselet szerint a regisztrációs adó elsősorban a vásárlókat sújtotta, de kárvallottjai a kereskedők is, akik a korábbi mennyiségnek csak harmadát hozhatják be. A regisztrációs adó ügyében a végső döntést az Európai Bíróság mondja ki, azt a kormány magára nézve kötelezőnek tartja – jelentette ki a kormányszóvivő.
origo.hu
Századvég: Őrzi vezető szerepét a Fidesz-KDNP
