A cégek vitatják az iparűzési adót

Megelégelték az iparűzési adót a nagyvállalatok: az Európai Bíróságnál olyan cégek kérik az adónem felülvizsgálatát, mint az OTP, a Tesco vagy a Vodafone. A kereset a napokban jelent meg az unió hivatalos lapjában.

Kiss Roland
2006. 08. 22. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Még a nyár elején juttatta el az Európai Unió jogi fórumához a magyar iparűzési adóval (ipa) kapcsolatos előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Zala Megyei Bíróság. Az Európai Bíróság (EB) hivatalosan július 4-én fogadta be a kérelmet. Mint akkor megírtuk, a keresetben a Kögáz Rt. és nyolc további társaság vitatja az ipa jogos voltát a Magyarország uniós csatlakozása utáni időszakban. Bár a bíróságon még ítélkezési szünet van, az EU hivatalos lapjában nemrég jelent meg a kérelem részletes szövege, amelyből kiderül: a Kögáz mellett olyan komoly társaságok szerepelnek a felperesek között, mint az OTP Bank és az OTP Garancia Biztosító, az Erste Bank Hungary, a Tesco Áruházak, a Vodafone Magyarország, a Schneider Electric Hungária és a német E.ON, amelyet két leányvállalata képvisel.
A Zala Megyei Bíróság keresete révén a magyar kormány és a magyar önkormányzatok érvelésének zászlóshajója mérettetik meg uniós vizeken: szerintük ugyanis az ipa megtartásának egyik indoka az, hogy a csatlakozási szerződés Magyarországon 2007. december 31-ig elismeri az ipa-kedvezményeket, vagyis a közösség lehetőséget adott magának az adónak az átmeneti fenntartására is. Egyelőre kétségesnek tűnik, hogy ezt az EB is így értékeli-e majd. Amennyiben nemleges válasz születik, a magyar bíróság abban is a közösségi jogi fórum segítségét kéri, hogy az ipa forgalmi típusú adónak minősül-e, ilyenből ugyanis a tagországokban csak egy működhet, Magyarországon pedig ez az áfa.
Mindezek tükrében igen merész húzásnak tűnik, hogy a kormány az adócsomag elfogadásával hatályon kívül helyezte az ipa 2007. végi kivezetéséről szóló korábbi jogszabályt. Ezentúl nem jelentenek komolyan vehető hivatkozási alapot az ipa-kedvezmények, melyek fenntartására az EU csak jövő év december 31-ig bólintott rá. Márpedig a közösségi jog szerint még kártérítés is kérhető, ha egy tagállam jogi szabályozása kárt okoz magán- és jogi személyeknek. Ez igaz akkor, ha a tagállam eljárása nem minősül jóhiszeműnek, vagyis annak ellenére hatályban tart szabályozásokat, hogy tisztában lehet azok vitatott voltával. Általában az EB a visszatérítéseknek is határt szab, vagyis csak egy bizonyos dátum előtti igényléseknek enged teret. Szakértők szerint ez lehetett a magyar kérelem megjelenése a hivatalos lapban.

Két százalék. A vállalkozó az önkormányzat területén végzett vállalkozási tevékenység után köteles megfizetni a kétszázalékos iparűzési adót. Az adóalap az értékesített termék vagy szolgáltatásból származó, ám az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével és az anyagköltséggel csökkentett nettó árbevétel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.