A hiány és az infláció miatt késik az euró

A kormányzat felelősségi körébe tartozó költségvetés óriási hiánya lesz az euróbevezetés legfőbb akadálya – vélekedtek a konvergenciaprogram tervezetében leírt pályáról elemzők, akik szerint hazánk legnehezebben a deficitre és az inflációra vonatkozó követelményeket tudja majd teljesíteni.

Hiába tudhatja magáénak hazánk a legrosszabb államadósság-mutatót a közép- és kelet-európai új uniós tagállamok között, mégsem elsősorban az emelkedő adósságállomány, hanem sokkal inkább a hatalmas államháztartási hiány, valamint az infláció lesznek a legfőbb akadályai az euró magyarországi bevezetésének – kommentálták lapunknak szakértők azokat a napokban megjelent elemzéseket, amelyek szerint a magas államadósság miatt húzódhat 2014–2015-ig a pénzcsere időpontja. Gazdaságkutatók a vita kapcsán arra mutattak rá: amennyiben tartósan alacsony infláció mellett az államháztartás hiánya folyamatosan csökken, akkor az automatikusan maga után vonja a bruttó hazai össztermékhez viszonyított államadósság mérséklődését.
Az államadósság kérdése azért került ismét a figyelem középpontjába, mert a konvergenciaprogram tervezete szerint hazánk eladósodottsága 2008-ig gyors ütemben tovább növekszik, és az államadósság csökkenésére csak 2009-től lehet számítani. Az idei évre a jelentés 67,3 százalékos adósságrátát jelez előre, 7,3 százalékkal magasabbat a hatvanszázalékos maastrichti plafonértéknél. Az eladósodás 2008-ban 72,2 százalékig gyorsul, s a szigorító intézkedések, valamint a gazdaság előre jelzett növekedése nyomán csak 2009-ben kezd el lassan csökkenni. A folyamatos adósságnövekedést az magyarázza: az adósságállományt csak újabb hitelek és kötvények kibocsátásával lehet finanszírozni, de romló feltételek, magasabb kamatszint mellett.
Az euró bevezetéséhez szükséges szabályokról Barcza György, az ING Bank elemzője elmondta: a maastrichti követelményekben meghatározott hatvanszázalékos értéknél magasabb adóssággal rendelkező országok is bevezethetik az eurót, de csak akkor, ha a GDP-arányos államadósság tartósan csökkenő tendenciát mutat. Megjegyezte: az euróövezeti tagsághoz az uniós országok három legalacsonyabb inflációs rátáját kell figyelembe venni, s az ettől való eltérés legfeljebb másfél százalékpont lehet.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Rt. befektetési igazgatója az uniós pénzcserével kapcsolatban aláhúzta: ha a GDP-hez mért államháztartási hiány és az infláció alacsony lenne, akkor az államadósság automatikusan mérséklődne, és a kamatszint követelményéhez is közelítene hazánk.
Duronelly az euró bevezetésének legnagyobb akadályaként az államháztartási hiányt és az inflációt jelölte meg. A konvergenciaprogram tervezetének adatai alapján a szakember 2013-as euróbevezetést jósol, számol ugyanakkor egy olyan pályával is, amely „egységfrontot” teremtene a koalíciós pártok között, s ennek segítségével a parlament gyorsabban el tudná fogadni az uniós valuta bevezetéséhez szükséges intézkedéseket.