A vágósertés-tenyésztés költségösszetételét vizsgálva az anyagi ráfordítás a közvetlen önköltség nyolcvan százalékát jelenti. Ezen belül az energiára átlagosan, a 2006. I. félévi tényadatok alapján 15 forintot fordítottak kilogrammonként, ami az anyagköltség 7-8 százalékát teszi ki.
Az augusztus 1-jén életbe lépő gáz- és villamosenergiaár-növekedés 12 százalékkal számolva mintegy két forinttal növeli meg az egy kilogramm élősúly előállításának költségeit. Nem lehet azonban eltekinteni a begyűrűző költségnövekedésektől sem, hiszen a szükséges takarmány előállításához is jelentős mennyiségű energiahordozó felhasználása szükséges – tájékoztatta lapunkat Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára. – Számításaink szerint – folytatta – csak az energiaárak növekedése kilogrammonként háromforintos költségnövekedést eredményez. Ezzel azonban még nincs vége a drágulásnak, mert közben a gázolaj- és benzinár változása miatt a szállítási költségek növekednek, emelkednek a munkabérek közterhei is, és így
összességében ötszázalékos önköltség-növekedés körvonalazódik a sertéstenyésztésben.
A húsfeldolgozó vállalkozásokat ugyancsak két irányból sújtja az árak emelkedése. Drágul az alapanyag, növekszik a gyártás során felhasznált energia ára, s el kell viselniük az egyéb – már részletezett – többletkiadásokat is. Esetükben nem hagyható figyelmen kívül, hogy a 15 százalékos áfakulcs szeptember 1-jétől 20 százalékosra növekszik. Ezért elkerülhetetlen a kereskedelmi átadási árak növekedése, ami legalább tízszázalékos áremelkedést valószínűsít az év hátralévő részében – ismertette a VHT titkára, hangsúlyozva, hogy a termékpálya szereplői részére ez nem nyereségnövelő akció, hanem a talpon maradás feltétele.
– Az elmúlt három hétben hatvan forinttal emelkedett a vágósertés felvásárlási ára, amit a feldolgozók nem tudnak érvényesíteni – nyilatkozta lapunknak Fazekas József, a felsőzsolcai Sajóhús Kft. tulajdonosa, a Húscéh elnöke. – Mindez komoly veszteségeket jelent számunkra, és erre még pluszként jön a gáz és a villamos energia drágulása, valamint az áfaemelés, ami tovább növeli veszteségeinket. Tenni mindez ellen semmit sem tudunk, még várható kieséseinket sem tudjuk kalkulálni, hiszen a sertésárak jóformán hetente emelkednek. Egy lehetőségünk van csak, az áremelés, de ezt a szándékunkat nem tudjuk minden esetben érvényesíteni a kereskedőkkel szemben – mondta Fazekas József. A szakember a lehúzott (szalonna nélküli) tőkehús árát a jelenlegi és kilónkénti 680 forintról 800 forintban határozná meg, és innét számolná ki a húsárakat, ami egy kiló combét 1200, egy kiló karajét pedig 1400 forintra emelné. Az alelnök a húskészítmények esetében 15 százalékos árnövekedést tartana szükségszerűnek, ami a jelenlegi kilónkénti átlagárat szintén 800 forintra emelné. – Ha ezek az árnövekedések megvalósulnak, akkor az év végére talán nullára hozható a termelés. Ha nem, akkor folytatódik a veszteségtermelés – közölte az elnök, aki kérdésünkre az ágazati veszteséget nem tudta megmondani, hiszen az cégfüggő, azt azonban igen, hogy saját vállalata jelenleg ötszázalékos árbevétel-arányos veszteséggel dolgozik.
Ugyanakkor a termékpálya sajátossága, hogy a sertéstartás igencsak nyereséges: a kilónkénti önköltségi ár 260 forint, az átvételi ár azonban 340, amihez még egyedenként 1800 forintos támogatást kapnak a termelők. A probléma viszont az, hogy az unióban is hasonlók az átvételi árak, és Magyarországon nincs elegendő mennyiségű sertés.
Több bejelentés. Az Európai Unióban az élelmiszer-biztonsági kockázatokról szóló tagállami bejelentések száma 2005-ben 22 százalékkal növekedett az előző évihez viszonyítva – közölte a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal az Európai Bizottság élelmiszer-biztonsági veszélyeket jelző rendszerének 2005. évi adatait az MTI-vel.
origo.hu
Ismét együtt Kulcsár Edina és Csuti – nagy nap volt a mai
