Tegnap délután az ünnepi szentmisén – amelyet Erdő Péter bíboros, érsek vezetésével Juliusz Janusz apostoli nuncius, valamint magyar püspökök sora koncelebrált – részt vettek többek között hazánk fő közjogi méltóságai és a kormány, a diplomácia, illetve a politikai, a társadalmi és a kulturális élet jeles képviselői. A szakrális katolikus esemény alkalmából kihelyezték a bazilika elé Szent István kézfejereklyéjét. A Szent Jobb az ünnepi mise után ékessége lett a hagyományos, nagyszabású körmenetnek is.
A szentmise homíliáját azért éppen a vendég Stanislaw Dziwisz, a néhai II. János Pál magántitkára, Krakkó érseke mondta, mert a lengyel pápa éppen 15 éve látogatott Budapestre. „A kommunista rabszolgaság után, amelyben a homokra való építésre biztatták az embereket, és gúnyt űztek az igaz fundamentumból, Krisztusból, beköszöntöttek a szabadság évei. Nem szabad soha visszasírni a rabszolgaság napjait, nem szabad elveszítenünk az Istentől ajándékba kapott szabadság iránti lelkesedést azok miatt, akik, visszaélve a szabadsággal, kivágják a keresztény szabadság gyökereit” – intette az egybegyűlteket a lengyel főpásztor. Így buzdított gyújtó szentbeszédében: „Ne hagyjátok félrevezetni magatokat, ne engedjétek magatokat becsapni az örömök bűvöletével! Érezzétek át újra, hogy annak a nagy örökségnek a fiaivá lettetek, amely a Jézus nevében való hitben van! Érezzétek át újra annak gazdag örökségnek a nagyságát, amelynek a neve keresztény Magyarország!”
A központi szentmise bevezetőjében Erdő Péter, a püspöki konferencia elnöke látható örömmel jelentette be: teljesült hitvalló elődjének, Mindszenty bíborosnak 1945-ben hangoztatott kívánsága egymillió imádkozó magyarról. Sőt: 1,396 millió írásos vállalás gyűlt össze. Azoké, akik Szőke János, a Mindszenty Alapítvány vezetőjének felhívására, illetve a mostani nemzeti imaév alkalmából vállalták, hogy „imahadjáratot” folytatnak hazánkért. „Szent István ünnepe mindnyájunk számára arra szóló alkalom, hogy megújuljunk becsületben és felelősségtudatban, túllépjünk önzésünkön, áldozatkész szeretettel forduljunk a születendő gyermekek, a családok, a betegek és az idősek felé” – jelentette ki Erdő Péter prímás. Ugyanő előző nap, szombaton a bihari Szentjobbon misézett együtt Tempfli József nagyváradi püspökkel.
Pápai Lajos győri megyés püspök, a püspöki konferencia elnökhelyettese vasárnap délelőtti főpapi nagymiséjén, ugyancsak a budapesti Szent István-bazilikában úgy fogalmazott: szembetűnő társadalmi jelenség Jézus Krisztus és egyházának lejáratása, az azzal szembeni kétség és gyanú felkeltése és az ebből fakadó erkölcsi nihilizmus, a minden mindegy elvtelen állapota. Kifejtette: a Szent István-i hitnek ma az is a jellemzője, hogy „szembe mer nézni a Nyugat úgynevezett kereszténység utáni újpogányságával, a megbukott kommunista rendszer után itt maradt ateizmussal és erkölcsi romokkal, de azokkal a nézetekkel is, amelyek valamiféle ősi magyar vallás alapjáról támadnák Krisztusba vetett hitünket.” Úgy vélte, az egyház és nemzetünk lelki megújulásáért indított imaév akkor éri el célját, ha ki-ki beismeri a teljes igazságot. Szerinte ugyanis „lelki skizofrénia, hogy sokan úgy vallják magukat hívőnek, hogy azt már nem hiszik, lehet keresztényként élni: vagyis többek között templomba járni, keresztény módon készülni a házasságra, a gyermekeket is hitben nevelni”.
„Ahogy István királyunkra Isten gondviselésének eszközeként tekintünk, mivel megteremtette feltételeit népünk letelepedésének, úgy tekintünk István fejedelemre, Bocskaira is, aki a nemzeti függetlenséget és a vallásszabadságot vívta ki 400 éve – mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szombaton a délvidéki testvéregyház ünnepi rendezvényén.

Tényleg 50 fokos hőségre számíthatunk? – a szakértő válaszolt