Sólyom László köztársasági elnök megnyitójával tegnap kezdetét vette a VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Debrecenben. Az elnök hangsúlyozta: a hungarológia feladata annak kutatása, hogyan mutatkozik meg a magyarság a külvilág felé, s mi az, amit képviselni szükséges kifelé. Fontosnak nevezte, hogy a magyar kultúrát, nyelvet, és történelmet kutató tudományt külföldi tudósok is művelik, így nem hiányzik a magyarságkép tudományos formálásához az objektív látásmód sem. Kifejtette: mindennek most, amikor a nemzetstratégia és a külpolitikai stratégia újraformálása van napirenden, a jelentősége igen nagy. A rendszerváltást olyan jelentőségű történelmi eseményként említette, ami szükségessé teszi a magyarság fogalmának újraértelmezését, és újrafogalmazását kultúrnemzetként, s azt is, hogy a kultúrnemzet fogalma rögzítsék az alkotmányban. Sólyom László beszédében hangsúlyozta, a magyarság mint kultúrnemzet egységét a külpolitikában is szükséges képviselni, még akkor is, ha ez nézeteltérésekkel, ütközésekkel is jár együtt. Az államfő beszélt arról is, hogy ő maga a határon túli magyar területeken tárgyalásai során a magyarokkal kapcsolatos ügyekben a kultúrnemzetet fogja képviselni.
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke arra emlékeztetett, hogy az MTA 1990-ben létrehozta a külső tagság intézményét, s ma már 1116 határon túli tagja, köztük 55 akadémikus van a köztestületnek. Közölte: 2007. január 1-jén megkezdi működését az MTA 6. területi bizottsága Kolozsváron. Hiller István oktatási és kulturális miniszter, illetve Manherz Károly oktatási szakállamtitkár nevében Hargitai Gábor minisztériumi főosztályvezető köszöntötte a résztvevőket.
Görömbei András akadémikus, a kongresszus elnöke a megnyitót megelőző sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az Európai Uniótól és a globalizációtól a magyarság is új kihívásokat kapott. A professzor szerint ezért fontos elmélyíteni a nemzeti önismeretet és megerősíteni a nemzet tudatát.
origo.hu
Droggal fizetett a bátorterenyei család a munkásoknak
