Tatabánya polgármestere, Bencsik János sérelmezi, hogy a Vértesi Erőművet (Vért) az érintett önkormányzatok tájékoztatása nélkül értékesítené a Magyar Villamos Művek Zrt., ami különösen azért bosszantó, mert információja szerint az új tulajdonos újraindítaná a környezetvédelmi okokból bezárt, amortizálódott Bánhidai Erőművet, amit a helyi önkormányzat nem látna szívesen. A képviselő-testület ezért korábban változtatási tilalmat rendelt el a területre, s kifejezetten megtiltotta hulladékok vagy máshonnan ideszállított biomassza égetését. Bencsik János azt is kérdésesnek tartja, hogy az új tulajdonos el fogja-e végezni a Vértesi Erőmű által okozott tájsebek és pernyehányók rekultivációját, s vállalt-e a vevő foglalkoztatási garanciákat azon 2000 család megélhetése érdekében, akik az erőműben és a hozzá tartozó bányában dolgoznak.
Ezért Bencsik János kételkedik a privatizáció ésszerűségében, s abban is, hogy a jelenlegi energetikai helyzetben helyénvaló kivonni a hazai energetikai hálózatból az ország utolsó működőképes barnaszenes erőművét és a hozzá tartozó bányavállalatot.
Az MVM július 10-i beadási határidővel az ajánlattételi felhívás dokumentációjában rögzített feltételek vállalása mellett – amelyek a Vért hosszú távú működését és a munkavállalók hosszú távú foglalkoztatását garantálták – ajánlattételre kérte fel a Vért részvényei iránt az elmúlt fél évben érdeklődő befektetőket. A hét potenciális ajánlattevő közül azonban csak hárman tettek ajánlatot, de az MVM igazgatósága csak egy pályázatot talált elfogadhatónak, s javasolta a szerződéskötési tárgyalások megkezdését.
Tringer Ágoston, az MVM Zrt. kommunikációs vezetője munkatársunknak elmondta: a vállalat vezetése már július végén tájékoztatta a munkavállalókat, hogy az MVM igazgatóságának döntése alapján szerződéskötési tárgyalásokat kezdenek a PRO-NIX Kft.-vel az erőmű eladásáról. Az ajánlati felhívásban az MVM Zrt. kötelezettségként írta elő a vevőnek, hogy az Oroszlányi Erőművet és a márkushegyi bányát legalább 2014 végéig működteti, továbbá, hogy a két erőmű és a bánya majdani bezárásához kapcsolódó munkaügyi, környezetvédelmi és rekultivációs feladatokat elvégzi, s ezek költségeit vállalja. Az MVM külön fejezetben rögzítette a foglalkoztatással kapcsolatos jövőbeni kötelezettségeket, a meglévő humánpolitikai megállapodások érvényben tartását – ismertette Tringer Ágoston hozzátéve: fontos szempont, hogy az ajánlattevő fejleszteni kívánja az erőművet. A kommunikációs vezető azonban azt is hangsúlyozta, hogy a szerződéses tárgyalások megkezdése az MVM részéről semmilyen elkötelezettséget nem jelent, nem biztosít kizárólagosságot, az érték nagyságára tekintettel a döntés az MVM közgyűlési hatáskörbe tartozik.
A PRO-NIX Kft. vezetőjét, Nyúl Gyulát nem sikerült elérnünk, ő viszont korábban a távirati irodának úgy nyilatkozott, hogy cége amerikai és japán tőkéből 120 millió eurós fejlesztést végezne a Vértesi Erőműben, különös tekintettel a biomassza felhasználására. A befektetők vállalták a rekultivációs költségeket, valamint a bánya és az erőmű 2014-ig történő működtetését. Az üzletember azt is hozzátette, hogy megtartják a Tatabányán lévő bezárt telephelyet, s vizsgálják fejlesztésének lehetőségeit. A lehetséges vételárról a felek semmit nem kívántak közölni.
Megkerestük az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt.-t is, hogy miért nem a szervezet bonyolítja a Vért privatizációját. Kérdésünkre Oravecz Péter, az ÁPV Zrt. kommunikációs igazgatója megerősítette, hogy a Vértesi Erőmű jelenlegi privatizációs eljárását már nem az ÁPV Zrt. végzi, mivel azt a portfóliótisztítás során átadta a Magyar Villamos Művek Zrt.-nek. Emlékezetett azonban arra, hogy amíg a vagyonkezelő portfóliójába tartozott a társaság, addig háromszor próbálkoztak meg a Vértesi Erőmű értékesítésével, miután viszont egyetlen alkalommal sem érkeztek olyan ajánlatok, amelyre az ÁPV Zrt. számított, egyik kiírás alkalmával sem adták azt el. Oravecz közölte: a társaság privatizálását az MVM Zrt. maga bonyolítja, mivel a tranzakció értéke nem éri el azt az értékhatárt, amely fölött csak a vagyonkezelő diszponálhatna. Az ÁPV Zrt.-nek egyébként egy darab szavazatelsőbbséget biztostó részvénye van a Vértesi Erőműben, amely a tulajdonosnak előnyöket biztosít a közgyűlésen.
A Vért Zrt.-nek az ÁPV Zrt. és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében lévő részvénycsomagjai korábban az MVM Zrt. holding kialakítására vonatkozó kormánykoncepció szerint kerültek az MVM-hez, így megszűnt a közvetlen állami tulajdon, s a meghatározó birtokos az MVM lett. Az MVM viszont 99 százalékban az államé, s a tulajdonosi jogokat 99 százalékban az ÁPV Zrt. gyakorolja.
A cég. A Vértesi Erőmű Zrt. részvényeinek 84 százalékát az MVM Zrt. birtokolja, 15 százalék van belföldi befektetők kezében, a települési önkormányzatok részesedése mindössze 0,04 százalék. A Vértesi Erőmű dolgozóinak száma 2700, a társasághoz tartozik az Oroszlányi Erőmű, valamint Magyarország utolsó mélyművelésű szénbányája is, viszont a vállalatnak nincs hosszú távú áramátvételi szerződése az MVM Zrt.-vel. A Vért Zrt. 2004-ben jelentős átalakuláson ment át: bezárták a mányi bányát és a Bánhidai Erőművet, s a Tatabányai Fűtőmű kikerült a Vértből. A Vért az utóbbi években kormánygaranciával támogatott hitelek segítségével 20 milliárd forintot fordított az erőmű felújítására, új bányamező megnyitására, s kéntelenítő berendezés építésére az Oroszlányi Erőműben, továbbá az 1-es kazánt alkalmassá tették szén-biomassza vegyes tüzelésére. A Márkushegyen bányászott szén legalább 2014-ig biztosíthatná az erőmű ellátását.
origo.hu
Dől a lé a Republikonhoz, Horn Gáborék Brüsszelből is kapnak támogatást
