Javában folyik az APEH átalakítása. Az adóhatóság a jövőben többek között regionális igazgatóságokat hoz létre. Értesülésünk szerint a közép-magyarországi igazgatóság élére – a Pénzügyminisztérium államtitkári szintjéről érkező utasításra – azt a Papp Albertet nevezik ki, aki 2004-ig az állami tulajdonú sportingatlanokkal gazdálkodó Sportfolió Kht.-t irányította. Menesztését a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) akkori vezetése azzal indokolta, hogy a társaság a megelőző három évben a vagyonértékesítésekből származó bevételek dacára egymilliárd forintos veszteséget halmozott fel. A kht. gazdálkodását az Állami Számvevőszék vizsgálata is aggályosnak ítélte, bár bűncselekményt nem állapított meg. Érdemes megjegyezni, hogy Papp Albertet 2003-ban Szilvásy György nevezte ki a társaság élére. Az akkor a GYISM közigazgatási államtitkáraként tevékenykedő Szilvásy ma már a Miniszterelnöki Hivatalt irányítja, ami alapot teremthet a Papp kinevezéséről szóló hírnek.
*
Papp Albert korábban az APEH Pest Megyei Igazgatóságát is irányította, az adóhatóságtól akkor bocsátották el, amikor Simicska Lajos töltötte be az elnöki posztot. Lapunk kérdésére a Pénzügyminisztériumban (PM) csak annyit közöltek: még nem választották ki a regionális adóhatóságok vezetőit. Ezt az APEH-nál azzal egészítették ki, hogy egyelőre az igazgatóságok feladatainak a körvonalazása folyik, személyi kérdésekről később esik szó. A Papp Albertről szóló értesülést sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánták.
Eközben homály borítja a kormány azon tervének sorsát, amely tízszázalékos adó megfizetésével tenné lehetővé a magánszemélyek és vállalkozások külföldön lévő vagyonának hazautalását. A Gyurcsány-csomagban első tervezetében még az szerepelt: nemzeti érdek, hogy hazakerüljön az a mintegy ezermilliárd forintnyi adózatlan vagyon, amit az utóbbi másfél évtizedben magyar magán- és jogi személyek halmoztak fel külföldi számlákon. A kormány a nyár elején még úgy vélte: jó esély van a vagyonok egy részének hazacsábítására, amely öt-tíz milliárd forintos adóbevételt hozhat az állam konyhájára. Az elképzelés azonban hamar kikerült az azóta már elfogadott adócsomagból, lapértesülések szerint azért, mert az eredeti tervezet súlyos pénzügyi kockázatokat rejtett magában. Ezek egyike a pénzmosás lehetősége, a jogszabály ugyanis teljes névtelenséget kívánt biztosítani a pénzüket honosítók számára. További veszély, hogy egyes adózók kiskapuként használták volna az amnesztiát: az szja és a szükséges járulékok megfizetése helyett mindössze tízszázalékos adó lerovásával juttathattak volna el komoly összegeket off-shore cégeken keresztül a címzettekhez. Lapunk kérdésére a PM-ben pontosan a jogi dilemmák eloszlatásával indokolták a jogszabály késlekedését. – A minisztériumok jelenleg is egyeztetnek a részletekről, a szabályozás csak ezek lezárulta után veheti fel végleges formáját – közölték a tárcánál. A pénzügyminiszter ugyanakkor korábban azt közölte, hogy ősszel már nem kerül az Országgyűlés elé újabb adótörvény. Igaz, Katona Tamás államtitkár ezzel szemben a minap úgy nyilatkozott: a jogszabály már az őszi időszakban a honatyák elé kerülhet.
Szakértők ugyanakkor kételkednek a majdani jogszabály hatékonyságában: a külföldi, adózatlan összegek tulajdonosainak egyelőre nem sok félnivalójuk van a magyar hatóságoktól, ha viszont hazautalják ezeket az összegeket, a komoly summák beérkezése jó eséllyel keltheti fel az APEH érdeklődését. Zara László, az adókamara elnöke pedig arra figyelmeztet, hogy a kedvezmény nagyon rossz üzenetet hordoz a tisztességes adófizetők felé, akik úgy vélhetik: megéri elsumákolni az adók befizetését.
origo.hu
Döbbenetes ítélet született az élettársát késsel és kalapáccsal majdnem meggyilkoló férfi ügyében
