Baptista világtalálkozó hétezer résztvevővel

Tizenöt ország hétezer magyar ajkú baptistája adott egymásnak találkozót a hét végén Debrecenben, a Főnix Csarnokban. A 1992-es budapesti és a 2000-es nagyváradi világtalálkozót harmadikként követő mostani esemény a Magyar Baptisták Világtalálkozóinak (Mabavisz) eddigi sorában a legtöbb embert mozgatta meg. A III. Mabavisz résztvevői hitet tettek a vallásszabadság, az európai keresztény kultúra, a magyar baptisták összetartozása mellett és a nemzeti alapú szembenállások szítása ellen. A záráskor David Coffey, a Baptista Világszövetség elnöke egy ír mondásra hivatkozva úgy fogalmazott: a magyar baptisták „erősebbek a súlyuknál”, mert a számuktól elvárhatónál jóval nagyobb mértékben vannak jelen a háború és katasztrófa sújtotta helyeken, ott, ahol jószolgálatra, segítségre van szükség.

A multimédiás lehetőségekkel is élő, sok-sok közös énekléssel, Biblia-tanulmányozással és érdekfeszítő előadással tűzdelt világtalálkozó vasárnap közös nyilatkozat elfogadásával zárult, ami egyebek mellett hangsúlyozza: a magyar baptisták felemelik szavukat minden politikai üldöztetés, megkülönböztetés ellen. Ahogy az Európai Unió ernyője lehet a nemzeti indíttatású szembenállások megszüntetésének a Vajdaságban és Szlovákiában is. A dokumentum hangsúlyozza: az európai kultúra a kereszténységben gyökerezik, még akkor is, ha ezt az Európai Unió alkotmányában nem rögzítették.
A Mabavisz hét végi rendezvényeit ifjúsági találkozó előzte meg, amelyen nyolcszáz fiatal vett részt, majd csatlakozott az augusztus 4-én kezdődő világtalálkozó programjához, amelynek első, pénteki napja igazi ünneppel, a Baptista kulturális est rangos koncertjeivel zárult. A közös éneklésekkel tűzdelt, meghitt hangulatú hangversenyek színvonalát a Vox Nova Baptista Férfikar, a Baptista Központi Énekkar, a Baptista Harangzenekar, a brassói magyar Hozsanna Kórus és a Debreceni Musica Sacra kamarakórus produkciója is emelte. A regisztrált hétezer résztvevőhöz még nyolcszáz új érdeklődőt vonzott a vasárnapi nyitott evangelizáció, ahol a helyi szervezést végző Karancsi Jánosné szerint legalább félezer olyan ember volt jelen, akit – nem lévén baptista – a közös éneklés, a Biblia szentségének tisztelete, Jézus Krisztusba vetett hite és magyarságtudata vezérelt az igehirdetésre. A debreceni szervező az élmények hatására úgy fogalmazott: „Az embernek olyan érzése volt, mintha a magyarság szíve egyre inkább Debrecenben dobogna.”
A magyar baptista közösség viszonylag csekély létszámú, hiszen a magyar határokon belül húszezer, a Kárpát-medence egészét tekintve pedig kétszázezer tagot számlál. Mégis ott tudnak lenni mindenütt, ahol krízis van a világban, mindenütt, ahol segíteni kell az embereken. Erre volt kitűnő példa Srí Lanka, ahol a cunami után az egyház szeretetszolgálata árvaházat épített a hét végi találkozó szervezéséből is oroszlánrészt vállaló Szilágyi Attila vezetésével – emlékeztetett Mészáros Kálmán, a Magyar Baptista Világszövetség most leköszönt elnöke. A tisztséget két évig viselő új elnök, a detroiti Herjeczki Géza viszont arra figyelmeztetett: be kell látni, hogy voltak és lesznek olyan kevéssé szeretett határok, amelyek a magyar baptistákat elválasztják egymástól, ám a szeretetben lehetnek egyek, akárhol élnek is a világban. Érzéseit a közösséggel megosztva elmondta, jó lenne, ha nemcsak a magyar határoktól messze élők gondolnák úgy, hogy összetartoznak az óhazabeliekkel, de az itthoniak is elfogadnák: a messze élők is közéjük tartoznak.
A világszövetség szerepéről David Coffey elnök úgy fogalmazott: a szervezet a világ baptistáinak otthona, amihez 180 ország több mint százmillió híve tartozik, s mint ilyen, a világ egyik legnagyobb protestáns vallási közösségének számít. A felnőttkori keresztelkedést hirdető misszió 1609-ben indult, és elsők között állt ki a lelkiismeret szabadsága, a vallásszabadság mellett. E misszióra most is szükség van, sőt talán a XXI. század egyik legnagyobb kihívásaként lehet értékelni annak megoldását, hogy az emberek – a kibékíthetetlen hitbéli különbségek ellenére – képesek legyenek békében élni egymással – hangsúlyozta David Coffey, utalva arra is, hogy 2005-ben keresztény hitéért kétszázezer embernek kellett mártírhalált halnia. Az elnök megbecsüléssel szólt arról, hogy Magyarországon vallásszabadság van, ami a legszebb ajándék az ember számára. A tolerancia emberi, a szabadság pedig isteni ajándék, annak lehetősége, hogy az emberek tisztelhessék egymást – foglalta össze a baptista álláspontot David Coffey.