Ha a koszovói szerbeket kisebbségnek tekintik – s ha elfogadják a közösség jogairól szóló tárgyalásokat –, akkor azzal elismerik Koszovó függetlenségét is. Nem fogadják el a kisebbségi státust a szuverén Szerbia területén, e kérdést szerintük csak a státustárgyalásokkal együtt lehet megvitatni. Oliver Ivanovics koszovói szerb politikus bírálta a lépést, amelynek következményei több szempontból is károsak, s leginkább a koszovói szerbeket sújtja, hiszen ők tudják legjobban, milyen jogokat kell szavatolni a kisebbségi közösségnek.
A koszovói szerb bojkott azonban nem akadályozta meg Pristina és Belgrád delegációjának tárgyalásait. A koszovói fél kész meghallgatni a nemzetközi közösség és a szerb fél javaslatait a kisebbség jövőjéről, de egyúttal ismertette a pristinai rendezési tervet, amely széles körű jogokat irányoz elő a kisebbségi közösségeknek. A javaslat tartalmazza az alapvető nemzeti érdekek védelmét és azokat az eszközöket is, amelyekkel ennek érvényesítését szavatolni is lehet. Az előző napi bécsi tárgyalások a decentralizációról nem hoztak eredményt, az álláspontok az új, szerb többségű koszovói járások határköréről nem kerültek közelebb egymáshoz.

Botrányok és hazugságok árnyékában – Karácsony Gergely legnagyobb böszmeségei