Bár tegnap több lap is arról számolt be, hogy az Európai Bizottság szabálysértési eljárást indított Magyarország ellen azért, mert nem készült el a 2008 utáni esztendők szén-dioxid-kibocsátását szabályozó hazai terv, egyelőre figyelmeztetést kaptunk. Ha nem küldünk pontos határidőt a kvótakiosztásról, valóban megindul az eljárás, amelynek végén akár az Európai Bíróságon is kiköthetünk. A tervet június 30-ig kellett volna elküldenünk, de úgy néz ki, augusztus végénél előbb nem végezhet a munkával a környezetvédelmi tárcánál erre a munkára életre hívott klímavédelmi osztály, s ezután még idő kell a társadalmi egyeztetésre is. Magyarországon kívül Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Málta, Hollandia, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Finnország, Olaszország, Lettország és Svédország sem végzett határidőre.
Mint arról korábban többször beszámoltunk, a légszennyező cégek kibocsátásának visszafogására szolgáló rendszer 2005 óta működik. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a cégek – hazánkban 220 társaság, zömmel erőművek, papír- és cementgyárak, olajfinomítók, kohók esnek a szabályozás hatálya alá – kapnak egy meghatározott mennyiségű kibocsátási kvótát. Az a cég, amelyik a valóságban több szén-dioxidot bocsát a levegőbe, mint amennyiről kvótája van, vagy megveszi egy „spórolós” társaság felesleges kibocsátási egységeit, vagy büntetést fizet: tonnánként negyven eurót. A rendszer jelenleg tulajdonképpen kísérleti esztendeit éli. Az első évben a vállalatok becslés alapján kaptak kibocsátási egységet, de csak mostanra derült ki, hogy a becslés egybeesik-e a valósággal.
– A késés oka alapvetően az, hogy csupán márciusban érkeztek be az érintett társaságok mérései a tavalyi esztendő tényleges szén-dioxid-kibocsátásáról, s elég sok időbe kerül összevetni a számokat az előzetes tervekkel – nyilatkozta lapunknak a környezetvédelmi tárca tanácsosa. Kelemen Ágnes elmondta, jelen pillanatban úgy néz ki, hogy a magyar vállalatok tizenöt százalékkal több emissziós egységet kaptak tényleges kibocsátásuknál, így ahhoz is idő kell, hogy olyan új keretszámokat határozzanak meg, amelyek a mostaniaknál közelebb állnak a valósághoz. Információink szerint ugyanakkor a csúszás oka az is lehet, hogy a feladatra egyszerűen nem jut elegendő ember a minisztériumban. Kelemen Ágnes elmondta, hogy a napokban kaptak néhány munkatársat segítségül más osztályokról, így összesen heten dolgoznak jelen pillanatban az új kvótaterven.
Nagy kérdés, mennyire kell komolyan venni Brüsszel szabálysértési eljárással való fenyegetését akkor, amikor 15 tagországot kell figyelmeztetni, négy másik hiányos tervet adott le, s csupán hat végzett időben a munkával. Szabó Gergely, a kvótakereskedelemmel is foglalkozó Vertis Környezetvédelmi és Pénzügyi Tanácsadó Kft. elemzője szerint kiderült, hogy az egész rendszer sokkal bonyolultabb annál, mint ahogyan azt Brüsszel korábban gondolta. A szakember szerint ugyanakkor nagy kérdés, hogy Magyarország miért nem kezeli kiemelten a kvótatervet, hiszen azon kívül, hogy olyan ügyről van szó, amit az EU megkövetel, a kibocsátási egységek milliárdos bevételt jelenthetnek a hazai vállalakozásoknak. Egy tonna szén-dioxid-kibocsátást lehetővé tévő kvóta jelen pillanatban 16 eurót ér a piacon, és nem elképzelhetetlen, hogy az árfolyam a közeljövőben tovább emelkedik majd.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség