Darabolják a Bakony Műveket

Úgy tűnik, nem éri meg hetvenedik életévét az egykori „szocialista magyar autógyártás” zászlóshajója, a Bakony Művek. Csaknem két évtizedes bizonytalanság után a jelenlegi tulajdonos részenként szándékozik értékesíteni az üzemet, amely fénykorában évi több tízezer Zsigulit „gyártott” Veszprémben.

Hatvannyolc évvel ezelőtt, 1938. október 3-ra összehívott közgyűlés által kimondott igennel alakult meg a Bakony Művek elődje, a többségi állami tulajdonban lévő Magyar Lőszerművek Részvénytársaság. Az évi 12 millió lőszert gyártó céget 1945-ben a távozó németek leszerelték, s csak 1949-ben indult újra a termelés. Négy évvel később a lőszergyártást csökkentették, miközben felfuttatták a gépkocsisaller-, az öngyújtó-, a szifonpatron-, az autózár-, a kismegszakító-gyártást, 1968-ban pedig Bakony Fém- és Elektromoskészülék Művek néven már elsősorban autóvillamossági cikkeket gyártottak.
A KGST-n belül jó piacot találtak a cégnek a szovjet és más szocialista országok autógyártásában. Így feszültségszabályozót, gyújtáskapcsolót, gyújtáselosztót, kürtöt, komplex ablaktörlőt, később pedig gyújtógyertyát szállítottak a Zsiguli, a Polski Fiat, a Moszkvics személygépkocsikhoz, illetve a Kamaz teherautókhoz és több keletnémet kisteherautó-típushoz. A veszprémi központ mellett hét üzemegységet hoztak létre – Devecser, Dudar, Kerta, Keszthely, Mezőlak, Tapolca, Várpalota –, s az alkalmazottak száma is ötezer fölé nőtt.

Képben a bankárholding
A rendszerváltásig megbízható vásárlók voltak a szocialista országok, a kilencvenes évek elejétől azonban komoly értékesítési problémákkal kellett szembenézniük. A társaságot privatizálták, az akkori menedzsment, valamint a dolgozók szereztek tulajdont. A visszavonulás évei következtek, csökkent a termelés és az alkalmazotti létszám, a vidéki telephelyeket sorban értékesítették.
A Bankár Holding 1997-ben megvásárolta a Bakony Művek Rt. 80 százalékát az előző tulajdonosoktól, a Magyar Fejlesztési Banktól, illetve a menedzsmenttől. Az új tulajdonos nem csinált titkot belőle, hogy először vonzóvá teszik, rendezik portfólióját, majd értékesíteni szeretnék a vállalatot.
S bár a rendszerváltást követően a Bakony Művek azon kevés magyar cég egyike maradt, amelyik ápolta az orosz kapcsolatot, s bevételének mintegy 40 százaléka a nagy testvértől származott, az 1998-as orosz válságot már ők sem tudták átvészelni. A fizetésképtelen orosz piac miatt át kellett strukturálni a cég értékesítési rendszerét. Az első lépésben 850 fővel csökkentették a veszprémi gyárban dolgozók létszámát – 700 embert elbocsátottak, 150-et pedig kölcsönadtak. Az éves árbevétel is közel egymilliárddal csökkent. Az év végén megvásárolták a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának kétszáz fős kecskeméti autóalkatrész-gyártó üzemét, majd a gyártást átköltöztették Veszprémbe. A multinacionális cégekre áthelyezett hangsúlynak köszönhetően a Ford, a Suzuki, az Opel és a GM beszállítói lettek. A cég vezetése 1999 májusában arról döntött, hogy a feleslegessé váló ingatlanokat értékesíti. Így a három éve üresen álló devecseri gyáregység, a dudari üzem, a veszprémi üzem több mint ezer négyzetméteres főmérnökségi épülete, valamint egy 12 hektáros erdő értékesítésére is sor került.
Az elmúlt évezred utolsó évében a nem autóalkatrész-piacot is megcélozta a cég, s elkezdte a legkülönbözőbb fém alkatrészek szállítását a HP és a Philips számára. Miután azonban a nemzetközi cégek beszállítójaként jelentős fejlesztéseket kellett végrehajtani – külföldi licencek honosításával és fejlesztésével ablaktörlő rendszerek, műszerfalak, kürtök, fékzárak és zsanérok, illetve motortéri lemez alkatrészek gyártásába fogtak –, a következő év majd hatmilliárdos árbevétele mellett is veszteséges maradt a cég. A következő év tavaszán úgy nézett ki, hogy rendeződik a cég jövője, hiszen a megelőző évben a vállalat termelése közel 30 százalékkal nőtt, s a veszprémi üzemben 210 új munkahelyet hoztak létre. A menynyiségi fejlesztéseket követően a minőségre helyezték a hangsúlyt. A befejezett pénzügyi reorganizáció eredményeire támaszkodva épületeket újítottak fel, új, korszerű gépeket rendeltek és állítottak üzembe. Sőt az informatikai rendszer és a komplett belső infrastruktúra felújítására is sor került.
A beruházásoknak köszönhetően egyre nagyobb megrendelésekhez jutott a gyár, 2001 szeptemberében pedig a németországi Valeo Veszprémbe telepítette az ablaktörlőgyártáshoz elengedhetetlen kengyelgyártás teljes egészét. A 150 millió forintért felépített kengyelüzemet is ekkor avatták föl.
2002 augusztusában a többségi tulajdonos Bankár Holding pakettje egy részét eladta Zentai Gábornak, aki korábban a DaimlerChrysler tulajdonában lévő, és nyugati autógyárak számára szállító Temic Hungary Kft. vezetője volt. A Bakony Rt. ebben az évben végre nyereséget termelt, elnyerte a Suzuki Wagon R+ ablaktörlőrendszer-beszállítói pozíciót, ez pedig hosszú távú és biztos alapot jelentett a túléléshez. Német üzleti partnereik – Mercedes, BMW, Volkswagen Knorr-Bremse – megrendeléseire alapozva 2004 elején másfél milliárdos fejlesztésbe kezdtek a cégnél. Ennek harmada épület- és infrastruktúra-felújítás, kétharmada pedig technológiai fejlesztés, amelynek hozományaként 1,3 milliárdos árbevételben reménykednek. Új présüzemet, egy ötezer négyzetméteres csarnokot építettek, további hatezer négyzetmétert pedig felújítottak. A Suzukival tovább bővült az együttműködés, a svéd Elektroluxszal pedig évi 560 ezer hűtőegység (fagyasztópolc) szállítására szerződtek, amivel 80–100 új munkahelyet teremtettek.

Elhúzódó szállítások
Még ebben az évben újabb Elektrolux-megbízást nyertek el: a Nyíregyházán épülő gyárhoz ők szállították a hűtőrendszert, miután vállalták, hogy a város ötven kilométeres körzetében gyárat építenek fel. A Hajdúnánáson megvalósuló, 2,1 milliárdos, zöldmezős beruházás során 5700 négyzetméteres csarnok épült, ahol 2005. január 1-jén kellett volna elindulnia a gyártásnak. Így annak ellenére, hogy árbevételi oldalon több mint négyszázmillió forintot buktak az erős forint miatt, a vállalat közel hétmilliárd forintos árbevétellel, nyereségesen zárta 2004-et. Ebben az évben elnyerték a Suzuki globális beszállítói címét, vagyis az általuk Esztergomba szállított alkatrészekre vonatkozóan a világ bármely Suzuki-gyárába árajánlatot tehetnek. A cég egyre egészségesebb portfólióját mutatja, hogy a 2004-es árbevétel több mint fele már az új termékekből származik. Az ekkor nyilvánosságra hozott tervek szerint 2005-ben Veszprémben 8,7, Hajdúnánáson pedig másfél milliárdos árbevételt terveztek. Úgy tűnt tehát, hogy túlélték a legnehezebb éveket, s immár biztosan áll a lábán a cég.
A tavalyi év végére azonban fordult a kocka. Kiderült, hogy az elmúlt néhány évben elköltött mintegy 3,5 milliárd forint nem hasznosult úgy, ahogy azt remélték. Az Elektrolux nyíregyházi gyára is csak jó féléves késéssel indult meg, így az oda tervezett beszállítások is jó fél évet késtek, ami jelentős kiesést jelentett a tervekhez képest. Összefoglalva: a felvett új tevékenységek bevételei nem tudták ellensúlyozni a beruházás költségeit, ezért a vezetés azok megszüntetése mellett döntött.

Leépített üzletág
Így a 2005-ben ismét csak veszteségesen működő társaság megvált a hűtőgépalkatrészek gyártásával foglalkozó üzletágától, amikor alig egy év után eladta 1,5 milliárd forintból felépített hajdúnánási üzemét, s az azt működtető céget is. A Bakony Művek ingatlanjai a Bankár Holding érdekeltségébe tartozó Sasad Rt. tulajdonába kerültek. Ezekből a bevételekből fizették ki a felhalmozódott adósságokat. Az újabb – mindmáig utolsó – portfóliórendezés során három céget hoztak létre.
A Préstechnika Kft. az iparágban széles körben használt préselt lemezeket gyárt, elsősorban a Suzuki, a Valeo számára, valamint a DaimlerChryslernek és a VW Groupnak szállító ESU és a Toyota partnereként ismert FujiKoyo részére. Az Ablaktörlőrendszerek Kft. a Suzukival meglévő tradicionális kapcsolatra épül. Itt fontos feladatként fogalmazták meg, hogy ezt az egyoldalú függést mihamarabb meg kell szüntetni új piacok felkutatásával. A harmadik cég, a Pelso a fémpréseléshez használatos szerszámokat gyárt. Ez utóbbi cég esetében a stabil és folyamatos megrendelői hálózat kialakítása a cél.
Idén augusztusban látott napvilágot a hír, hogy az időközben átalakult, és kizárólag vagyonkezeléssel foglalkozó Bakony Művek Alkatrészgyártó Rt. az immár önálló cégekbe szervezett tevékenységeket szakmai befektetőknek kívánja értékesíteni. Ha valóban sikerül túladni a három kft.-n, akkor legalább részben valóra válik, amit majd tíz esztendeje, a vásárláskor ígértek: szakmai befektetők számára értékesítik a cégnél végzett tevékenységeket. A munkahelyek megmaradnak, a megújított gyártási tevékenység új gazdára talál, a nagy múltú és néhány éve még sikeresnek tűnő cég azonban megszűnik.