Az ázsiai országok versenyképességi listáján első helyen álló Tajvan még 2002-ben vezette be a Kihívás 2008 nevű fejlesztési tervet, amelynek célja a gazdaság hatékonyságának, kreativitásának és a lakosság életszínvonalának növelése.
A mai gazdasági kormányzás alapjául szolgáló, több éve jól működő program elsődleges feladatként jelöli meg a tudásalapú társadalom kiépítését, a világ legfejlettebb ipari országaihoz való felzárkózást, a „zöld szilíciumsziget” létrehozásának jelszavával. A fejlesztési terv megvalósításához a kormány 75 milliárd dollárnyi forrást rendelt hozzá, amelytől a gazdasági növekedés évi ötszázalékos bővülését, 700 ezer új munkahely létrehozását és a munkanélküliségi ráta négy százalék alá szorítását várják. A program egyik legfontosabb eleme a kutatás és fejlesztés nemzetgazdaságban elfoglalt arányának megduplázása, annál is inkább, mert az exportorientált Tajvan kiviteli cikkeinek 98 százaléka ipari termék, elsődlegesen elektronikai és információtechnológiai áru. A szigetország nemzetközi szinten is piacvezető több mint tíz információtechnológiai (IT) termék gyártásában, az informatikai hardver- és szoftverbevételei éves szinten megközelítik a 90 milliárd dollárt.
A célkitűzések között szerepel, hogy 15-re növeljék azon tajvani termékek számát, amelyek a világon a legkeresettebbek, hogy felemeljék a széles sávú internetet használók számát hatmillióra, és hogy megduplázzák az országba látogató turisták számát.
A hatéves nemzeti fejlesztési terv a beruházások és az innováció segítésén túl különös hangsúlyt fektet egy magas színvonalú, élhető környezet kialakítására, az egyharmad magyarországnyi területen élő 22 millió tajvani számára, amely a világ második legsűrűbb populációját alkotja. A távol-keleti ország gazdasága az elmúlt évtizedekben gyökeresen átalakult: a jelentős munkaerőt foglalkoztató termelés áttevődött a kínai szárazföldön létrehozott gyárakba, a tajvani gazdaság pedig alapvetően a magas hozzáadott értéket és technológiai szintet képviselő szektorokban jeleskedik. A sziget pénzügyi státusa is megváltozott: hitelfelvevőből hitelezővé, külföldi beruházásokat befogadó piacából működőtőke- befektetővé vált, és a világ harmadik legnagyobb valutatartalékát halmozta fel.
A 80-as évek végétől demokratizálódó Tajvan gazdasága a tartós növekedési pályára állt, sikerrel leküzdötte a 2002-es SARS-járvány negatív hatásait, a magas energiaárak és kamatszintek okozta hátrányokat, a függőben lévő tajvani kérdés politikai feszültségének negatív hozadékát már nem is említve.
A Kihívás 2008 sikerén felbuzdulva a kormány azt tervezi, hogy közel 15 milliárd amerikai dollárt költ a következő öt évet érintő újabb fejlesztési programjára, a Tíz új fontos építési tervre. Az új programpontok hasonlóak, mint a 2002-ben megfogalmazottak: első osztályú kutatások és fejlesztések, beruházások a tudásalapú iparba, a kreativitás fejlesztése, valamint a teljes körű elosztórendszer létrehozásának befejezése – mindezt annak érdekében, hogy kényelmesebb életet biztosítsanak az állampolgárok számára.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség