Egy jól működő fejlesztési terv Tajvanról

2006. 08. 03. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ázsiai országok versenyképességi listáján első helyen álló Tajvan még 2002-ben vezette be a Kihívás 2008 nevű fejlesztési tervet, amelynek célja a gazdaság hatékonyságának, kreativitásának és a lakosság életszínvonalának növelése.
A mai gazdasági kormányzás alapjául szolgáló, több éve jól működő program elsődleges feladatként jelöli meg a tudásalapú társadalom kiépítését, a világ legfejlettebb ipari országaihoz való felzárkózást, a „zöld szilíciumsziget” létrehozásának jelszavával. A fejlesztési terv megvalósításához a kormány 75 milliárd dollárnyi forrást rendelt hozzá, amelytől a gazdasági növekedés évi ötszázalékos bővülését, 700 ezer új munkahely létrehozását és a munkanélküliségi ráta négy százalék alá szorítását várják. A program egyik legfontosabb eleme a kutatás és fejlesztés nemzetgazdaságban elfoglalt arányának megduplázása, annál is inkább, mert az exportorientált Tajvan kiviteli cikkeinek 98 százaléka ipari termék, elsődlegesen elektronikai és információtechnológiai áru. A szigetország nemzetközi szinten is piacvezető több mint tíz információtechnológiai (IT) termék gyártásában, az informatikai hardver- és szoftverbevételei éves szinten megközelítik a 90 milliárd dollárt.
A célkitűzések között szerepel, hogy 15-re növeljék azon tajvani termékek számát, amelyek a világon a legkeresettebbek, hogy felemeljék a széles sávú internetet használók számát hatmillióra, és hogy megduplázzák az országba látogató turisták számát.
A hatéves nemzeti fejlesztési terv a beruházások és az innováció segítésén túl különös hangsúlyt fektet egy magas színvonalú, élhető környezet kialakítására, az egyharmad magyarországnyi területen élő 22 millió tajvani számára, amely a világ második legsűrűbb populációját alkotja. A távol-keleti ország gazdasága az elmúlt évtizedekben gyökeresen átalakult: a jelentős munkaerőt foglalkoztató termelés áttevődött a kínai szárazföldön létrehozott gyárakba, a tajvani gazdaság pedig alapvetően a magas hozzáadott értéket és technológiai szintet képviselő szektorokban jeleskedik. A sziget pénzügyi státusa is megváltozott: hitelfelvevőből hitelezővé, külföldi beruházásokat befogadó piacából működőtőke- befektetővé vált, és a világ harmadik legnagyobb valutatartalékát halmozta fel.
A 80-as évek végétől demokratizálódó Tajvan gazdasága a tartós növekedési pályára állt, sikerrel leküzdötte a 2002-es SARS-járvány negatív hatásait, a magas energiaárak és kamatszintek okozta hátrányokat, a függőben lévő tajvani kérdés politikai feszültségének negatív hozadékát már nem is említve.
A Kihívás 2008 sikerén felbuzdulva a kormány azt tervezi, hogy közel 15 milliárd amerikai dollárt költ a következő öt évet érintő újabb fejlesztési programjára, a Tíz új fontos építési tervre. Az új programpontok hasonlóak, mint a 2002-ben megfogalmazottak: első osztályú kutatások és fejlesztések, beruházások a tudásalapú iparba, a kreativitás fejlesztése, valamint a teljes körű elosztórendszer létrehozásának befejezése – mindezt annak érdekében, hogy kényelmesebb életet biztosítsanak az állampolgárok számára.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.