Euró: már 2013-ig hátrált a kormány

Teljes káoszba fulladhat a konvergenciaprogram vitája: az euróbevezetésről már nemcsak a koalíciós pártok között van véleményeltérés, de az MSZP és a kormány között sem teljes az összhang. Két nappal azután, hogy a szocialisták a 2011-es dátum mellett tették le voksukat, a pénzügyminiszter már 2011 és 2013 közötti pénzcseréről beszélt.

Nem csak az euró átvételének dátuma hiányzik a konvergenciaprogramból, az sincs benne a dokumentumban, mikor lépünk be az uniós valuta előszobájába – derült ki a programról tartott tegnapi kormányszóvivői sajtótájékoztatón, ahol Veres János pénzügyminiszter közölte, hogy ilyen időpontokat ugyan nem rögzítenek a programban, de a mostani számítások szerint hazánk 2007–2009 között léphet be az – az euró átvétele előtt kötelező – ERM–II. árfolyamrendszerbe, és 2011–2013 között csatlakozhat az euróövezethez. Veres kijelentése ellentmond az MSZP által kedden közzétett álláspontnak, amely leszögezi: hazánk 2011-ben bevezetheti az uniós fizetőeszközt.
*
A konvergenciaprogramról folytatott tárgyalásokról Veres kijelentette: az egyeztetéseket követően érdemi változás nem történt a kedden már a miniszterelnök által ismertetett vitaanyagban. Veres szerint a programot hitelesíti, hogy azt a jegybankkal egyeztetve állították össze. Arra a kérdésre, hogy ha nincs érdemi véleménykülönbség a Magyar Nemzeti Bank és a kormány között a konvergenciaprogramról, akkor mi okozza azt, hogy a kabinet 2011–2013 közötti, míg a jegybankelnök leghamarabb 2013-as euróbevezetést tart megvalósíthatónak, Veres úgy reagált: az euróbevezetés kérdésében nem történt egyeztetés. Azokkal az elemzői előrejelzésekkel kapcsolatban, amelyek szerint az új uniós tagállamok közül hazánk vezeti be utolsóként az eurót, a pénzügyminiszter azt mondta: Szlovénián kívül nem tud több olyan országról, amelyik hamarabb veszi át az uniós valutát. A nyugdíjkorhatár emelését illetően a pénzügyminiszter elmondta, hogy azt nem tartalmazza a konvergenciaprogram, a korhatár módosításáról azonban belátható időn belül dönteni kell.
Tegnap délután a Pénzügyminisztérium közzétette a konvergenciaprogram végleges vitaanyagát, amelyben a miniszterelnök által kedden kiadott dokumentumhoz képest ismét magasabb államadósság-mutató szerepel. A legújabb adatsor szerint hazánk GDP-arányos államadóssága az idei év végére eléri a 68,5 százalékot. Arra a kérdésünkre, hogy három nap alatt mitől emelkedett a mutató 0,6 százalékkal, Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője az árfolyam-számítási módszerek különbözőségét jelölte meg. Erre a problémára egyébként a konvergenciaprogram is kitér, megállapítva, hogy tízszázalékos forintgyengülés az államadósságot 450–600 milliárd forinttal emeli, a közadósság harminc százalékát ugyanis a devizahitelek teszik ki. A rekordnagyságú államháztartási hiányért a mostani programtervezet – hasonlóan a korábbi változatokhoz – az utóbbi tizenhat évet teszi felelőssé.
A korábbi változatoktól eltérően a mostani dokumentum nagyobb terjedelmet szentel a kiadáscsökkentő intézkedéseknek. A központi kormányzatban a program húszszázalékos létszámcsökkentést jelöl meg, míg az egészségügy terén a biztosítási piac „esetleges megnyitását” vázolja fel, mégpedig a magánbiztosítók előtt. A vizitdíj bevezetése ugyancsak szerepel a dokumentumban. A kórházak megszüntetésétől szintén a kiadások csökkenését várja a kabinet. Megszorítások lesznek a nyugdíjrendszerben, szigorodik a korkedvezményes nyugdíj, az előre hozott öregségi nyugdíjazás korhatára pedig egy évvel emelkedik. A közoktatás területén azt akarja elérni a kormány, hogy egy intézményen belül több közoktatási feladatot lássanak el, s ugyancsak megtakarítás várható a kötelező óraszám felemeléséből.
Újraszabályozzák a program szerint a közlekedés, a gyógyszerek és a gázár támogatását. Ez utóbbi esetében a jelenlegi támogatást az idén és jövőre fokozatosan felváltja a szociális helyzetük alapján rászorulók új támogatási rendszere. Az eddigi „kreatív” könyvelés megszüntetéséről és az autópálya-építés büdzsén belüli elszámolásáról a programtervezet úgy fogalmaz: az esetleg vitatható kiadási tételeket az államháztartás kiadásai között mutatják ki. Az új dokumentumban a korábbi változatokkal azonos maradt az inflációs előrejelzés: jövőre 6,2 százalékos éves inflációt jelöl meg a program, amely a pénzromlás ütemének gyorsulását a közlekedési, a gyógyszer- és a gázártámogatások szigorításával indokolja.