Exportcégek finanszírozzák a büdzsét

Míg a Draskovics Tibor korábbi pénzügyminiszter nevéhez köthető áfa-visszatartási akcióról sokat hallhattunk, addig egy 2004 májusa óta létező, de kevésbé ismert, ugyanakkor nagyon ügyes költségvetés finanszírozási megoldásról eddig még nem igazán esett szó. Pedig az adóhatóság az uniós csatlakozás óta teret nyert áfacsalások megakadályozása érdekében az EU-ban egyébként nem alkalmazott bürokratikus akadályokkal teszi szinte lehetetlenné az áfa viszszaigénylését az exportáló cégek számára.
A harmonizált áfatörvényünknek köszönhetően elvileg a hazai exportáló cégeknek uniós beszerzéseik és eladásaik, illetve az exportált áruk után az áfát nem kellene megfizetniük. Ez az elmélet. A gyakorlatban azonban az esetek jó részénél nehézkes az uniós értékesítés igazolása. Az APEH az uniós kiszállítás esetén ugyanis az exportőr cégtől olyan igazolást kér – nevezetesen egy CMR-fuvarlevelet –, amely nemcsak az áru felvételét igazolja, hanem a lerakodását is. Ez különösen nehézkes abban az esetben, amikor úgynevezett háromszögügyletről van szó: amikor a magyar exportőr az uniós vevőnek számláz, ugyanakkor egy számára ismeretlen végső vevő címére szállít. Míg a nyugat-európai áfaellenőrzés a csak az indítást rögzítő CMR-t elfogadja, addig a magyar APEH-nek ez nem elég.
Még bonyolultabb a dolog az EU területén kívüli értékesítésnél. Míg a csatlakozás előtti időszakban az exportértékesítést a vámszervek minden esetben igazolták a cégeknek, addig uniós tagságunk óta az exportőrnek kell igazolni, hogy az áru valóban elhagyta az uniós közösséget. Ugyanakkor a legelterjedtebb értékesítési módszereknél megszűnik a kapcsolat az eladó és az áru között, mivel az adás-vétel megtörténik a magyarországi telephelyen. Az exportáló cég, amennyiben nincs kapcsolatban a végső vevővel, nem tudja beszerezni azt az exportdokumentumot, amit valamelyik uniós határállomáson pecsételtek le, mert fogalma sincs, hol hagyta el a közösséget a szállítmány. Annak pedig nincs kialakult rendje, hogy ez a magyar nyelvű, nem sorszámozott egységes vámárunyilatkozat miképp kerülhetne vissza az exportőrhöz. Az ilyen kivitel esetén tehát az APEH olyan igazolást kér a vállalattól, amelyhez jogilag semmi köze nincs, és ráadásul csak nagyon kis eséllyel beszerezhető. Ez a körülmény egyesek szerint alkotmányossági aggályokat is felvet.
Hazánk az egyetlen olyan ország az unióban, ahol ilyen bürokratikus akadályokat gördítenek a sok esetben több millió euróra vagy dollárra rúgó áfa-visszaigénylések elé. Már sem a csehek, sem a lengyelek, sem a szlovákok nem nehezítik ezen eszközökkel az exportot. Végeredményben az APEH arra kényszeríti az exportáló céget, hogy be se adja az áfa-visszaigénylést, amíg az uniós export tényét kielégítő módon nem igazolta. Ez a rendszer pedig jelentős mértékben, láthatatlanul finanszírozza az amúgy is gyenge lábakon álló költségvetést.