Bár összesen 3500 oldalas lett a verespataki aranybányáról készült környezetvédelmi hatástanulmány, nem elég alapos, nem mutatja be teljeskörűen a lehetséges szennyezések mértékét és az egészségügyi hatásokat. Összefoglalva ez a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek véleménye a Szegeden tartott közmeghallgatás után.
A környezetvédők a közmeghallgatás után kifogásolták, hogy a 3500 oldalas hatástanulmányból mindössze nyolcvanoldalas magyar nyelvű tájékoztató lett, holott a nemzetközi egyezmények alapján készült román jogszabályok is előírják, hogy az érintett országokat teljes körűen kell tájékoztatni. A magyar nyelvű anyagban ugyanakkor egyetlen szó sem esik például az esetleges ciánszennyezésről vagy más, környezetszennyezést, illetve egészségkárosodást okozó problémákról. A hatástanulmányban nincsen haváriaterv sem: nem tudni tehát, hogy mi a teendő baleset, katasztrófa esetén. A lefordított szöveg ellentmondásokat is tartalmaz: az egyik helyen 161 millió, míg egy másik helyen 214 millió tonna zagyot említ a szöveg.
A civilek kifogásolták azt is, hogy a közmeghallgatást nem hirdették meg megfelelően Szegeden, szerintük éppen ezért jelentek meg kevesen a rendezvényen.
A zöldek megállapították: megváltozott a Gold Corporation kommunikációja. A közmeghallgatáson ugyanis szinte megmentőként állította be a céget John Aston, a vállalat környezetvédelemmel foglalkozó alelnöke. Mint mondta, a Verespatak mellett jelenleg is üzemelő rézbánya már most is szennyezi az Aranyos patakot és más vizeket, a Gold Corporation azonban ezt felszámolja majd.
Haraszthy László, a környezetvédelmi minisztérium szakállamtitkára a szegedi közmeghallgatás előtt úgy fogalmazott: akkor lennének boldogok, ha nem épülne meg a bánya. Hozzátette, hogy a végleges minisztériumi álláspontot a tegnapi, budapesti közmeghallgatáson elhangzó érvek is befolyásolják. Gallé László, a Szegedi Tudományegyetem ökológiai tanszékének vezetője arra hívta fel a figyelmet: ha kiszabadul a zagytározóból a több száz millió tonnányi anyag, az nemcsak szennyezést, de akár árhullámot is okozhat a Maroson és a Tiszán. Ha a méreg kikerül a hullámtérbe, sokkal nagyobb kárt okoz, mint a vízben, mert a víz a folyómederben folyamatosan cserélődik, de a hullámtérben nem. Márpedig ha a hullámtérben leülepszik a mérgező zagy, az a Maros-völgy élővilága beláthatatlan időre elpusztul.
Mint arról lapunkban már többször beszámoltunk, a kanadai–román vegyesvállalat cianidos technológiával működő aranybányát akar nyitni Verespatak település helyén. A bányában negyvenszer több ciánt akarnak használni, mint az ökológiai katasztrófát okozó Nagybányán. A verespataki lesz Európa legnagyobb felszíni ércbányája: a zagytározója nyolc hektárnyi területet foglal el, a védőgát magassága eléri majd a kétszáz métert is. A projekt két falu, házak, templomok, temetők és római kori régészeti lelőhelyek teljes elpusztításával járna. A külszíni fejtés során lényegében bedarálnák a környező hegyeket, és a kőzúzalékból ciános technológiával nyernék ki a kis koncentrációban még fellelhető aranyat.
origo.hu
„Telefonozott az úszómester” – megszólalt a Palatinus tragédia szemtanúja
