Finisben a kamatadó, kiskapuk átmeneti ideig

Miközben bő egy hét múlva jön a kamatadó, számos szabályozási kérdés maradt nyitva. Például a bruttó vagy a nettó kamatot kell-e közzétenni szeptember elsejétől, továbbá: hogyan hirdessék a hitelintézetek a kamatadót. A Pénzügyminisztérium a szakma kérdéseire nem válaszol. Eközben az ügyfelek a bankokban sorban állva próbálják átrendezni megtakarításaikat.

2006. 08. 22. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szeptember elsejétől hatályos a kamatadó, így bárki, akinek megtakarított pénze van, sokáig már nem törheti a fejét, hogy mibe is fektesse a pénzét. Úgyszólván a huszonnegyedik órában vannak a kisbefektetők, hiszen a 20 százalékos adófizetés kikerülésére mindössze kilenc nap áll rendelkezésre. Persze nem árt tudni, hogy a kamatadót csak halasztani lehet, egyszer azt is meg kell majd fizetni. Aki tehát – átmenetileg – mentesülni szeretne a fizetési kötelezettség alól, számos befektetési termék közül választhat – augusztus 31-ig. Vagyis a következő napokban még leköthetjük a pénzünket, és ha megfelelő pénzügyi terméket választunk, úgy hosszú évekig adómentesen fialtathatjuk megtakarításunkat. A nagy kérdés természetesen az, hogy befektetési jegyben, takarékbetétben vagy más megtakarítási formában tartsuk-e a pénzünket. A legjobb, ha személyre szabott megtakarítási lehetőséget keresünk, hiszen az összegtől és a megtakarítási idő hosszúságától függően más-más lehetőséget érdemes megragadni. A legtöbb hazai bank a témára szakosodott ügyintézőt is foglalkoztat.
Az utóbbi hetekben a pénzintézetek többtucatnyi ötlettel rukkoltak ki, ezt mindannyian érzékeljük. Se szeri, se száma a hirdetéseknek, amelyek kiemelkedően magas kamatot, illetve hozamot biztosítanak. A betétek esetében nem árt tudni, hogy a csábító, 8–11 százalékos kamat általában nem az egész futamidőre érvényes, hanem csak a kezdeti pár hónapra. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is arra hívja fel a figyelmet, hogy járjunk el körültekintően, hiszen az utóbbi időben egyes szolgáltatók pénzügyi megtakarításaikat (betétek, kötvények) reklámozó hirdetéseikben olyan, kedvezőnek mutatkozó kamatot tettek közzé, amely – szemben az általános gyakorlattal – nem a konstrukció tényleges éves kamatát tartalmazza. A meghirdetett kamatok így sok esetben nem hasonlíthatók össze más pénzügyi termékek betéti kamataival. A törvény értelmében a bankok hirdetéseikben kötelesek feltüntetni az egységesített betétkamatláb-mutatót, amely egyéves időtartamra, összehasonlíthatóan mutatja a betétek tényleges kamatát. A felügyelet arra is inti a bankokat, hogy tartózkodjanak az olyan hirdetésektől, amelyek félrevezethetik az ügyfeleket.
Szakértők szerint a helyzet arra sarkallja a befektetőket, a megtakarítókat, hogy hosszabb távon gondolkodjanak. Ugyanakkor ez meglehetősen új vonás lesz, hiszen honfitársaink általában a rövidebb, az egyéves megtakarításokat kedvelték és részesítették előnyben. A kimutatások szerint ugyanis a lakosság körében a takarékbetétkönyv népszerűsége máig töretlen. Ide tartozik, hogy a bankok az elmúlt hetekben sorra jelentették be befektetési jegyes konstrukciójukat, ugyanis a szeptember elseje előtt vásárolt befektetési jegyek visszaváltása kamatadómentes, és ezeket bármeddig tarthatjuk, ehhez a pénzhez is hozzá lehet nyúlni, vissza lehet váltani bármikor. Az óvatosság ezen a területen különösen ajánlott. Megeshet, hogy „rá jár a rúd” a pénzpiacokra, és nemhogy hozamot nem kapunk, de még a befektetett pénzünket sem kapjuk vissza a befektetési jegynél. Az a legjobb megoldás, ha olyan befektetési alapot választunk, amely tőkegaranciát is nyújt a hozam mellett. Időközben, miután számos szabályozási kérdés tisztázatlan, a bankok és a PSZÁF is több kérdést intézett a Pénzügyminisztériumhoz a bevezetés előtt álló jogszabályról. A Napi Gazdaság értesülései szerint ezekre hivatalos válasz sem a minisztériumtól, sem az adóhatóságtól még nem érkezett. Így egyelőre nyitott kérdés, hogy a kamatadó bevezetését követően a fogyasztók mind pontosabb tájékoztatása érdekében szabályozzák-e, hogy a pénzintézetek egységesen hirdessék kamataikat. Ifjabb Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára szerint Európában ott, ahol van kamatadó, a pénzintézetek egységesen bruttó kamatokat hirdetnek. Üdvözítő lenne, ha itthon is hasonlóan tennének a pénzintézetek. Az összehasonlíthatóbb betéti ajánlatokat segíthetné, ha a jövőben a kamatadó mértékével is csökkentett kamatértéket mutatná az egységesített betétkamatláb-mutató (EBKM), ám ehhez meg kellene változtatni az EBKM számításáról szóló kormányrendeletet. A bankszövetség mindenképpen támogatna egy ilyen fogyasztóbarát módosítást – nyilatkozta a lapnak a szervezet főtitkára. A jogszabályváltozás nélkül legfeljebb arra van lehetőség, hogy a PSZÁF ajánlásokkal igyekezzen az általa helyesnek tartott irányba terelni a pénzintézeteket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.