Földi csapás

Az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke egyik legsikeresebb prognózisuknak nevezte az augusztus 20. estére a főváros térségére vonatkozó viharjelzést. Volt, aki komolyan is vette, például a tűzijátékot szervező cég, amelyik sms-ben figyelmeztette a VIP-vendégeket, hogy legyen náluk esőkabát. A vihar pontos volt, a jelzett időpontban, este kilenckor csapott le. De ki veszi komolyan az efféle ijesztgetéseket Demszky Gábor tornádóriadója óta?

Hanthy Kinga
2006. 08. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Régen volt – vagy nem is olyan régen? –, hogy állami ünnepségek idejére pártunk és kormányunk szép időt rendelt a meteorológusoktól. Így ha a napsütés csak a prognózisban szerepelt, nem volt joga érte senkit hibáztatni. Új fejezet tehát e történetben, hogy a viharral, majd tragédiával végződött ünnepi tűzijáték felelősségét a politikai vezetés most az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) nyakába szeretné varrni. Az ügyeletes meteorológust fegyelmi elé állítják, csakhogy nehéz lesz rajta számon kérni olyat, amit nem is kellett volna elvégeznie. Az OMSZ és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) közötti szerződésben ugyanis az szerepel, hogy a meteorológusnak, ha kockázatot lát, figyelmeztetnie kell a főigazgatóságot, amelynek, ha azt valóban kockázatnak értékeli, érdeklődnie kell a továbbiakban annak mértékéről. Az elmúlt napok eseményei, a vizsgálatok talán megértetik végre a kormánnyal, hogy számos jogszabály hiányzik e területen. Elsősorban a meteorológiai törvény, benne a nemzeti szolgálat feladatainak rögzítésével: állami támogatás fejében mely közszolgáltatásokat kell elvégeznie. A rendszerváltoztatás óta nem volt ekkora esélye a szakmának, hogy rákényszerítse a politikusokat a törvényhozásra, akik eddig a meteorológiai törvény nemlétét csupán csekély mulasztásaik egyikének gondolták. Most változott a kép. Nyilvánvalóvá vált, hogy a meteorológia lehet veszélyes üzem is. Ma a törvényi rendezetlenség miatt bárki alapíthat meteorológiai jellegű tevékenységgel foglalkozó céget, nem kérnek tőle végzettséget igazoló papírt, nem kell igazolnia, hogy rendelkezik-e a munkához szükséges felszereléssel.
Ez esetben persze nem a kis magán- és a nagy állami meteorológiai cégek vitájáról van szó, mint korábban, hiszen a magánvállalkozásokat, pontosabban azt a kettőt, amelyik Magyarországon működik, nem vonhatják felelősségre mulasztásért. Pedig az Európai Meteorológiai Szolgálat, ismertebb nevén a Pártai–Aigner páros cége vasárnap reggel azt tette közzé internetes oldalán, hogy a következő napokban Magyarországon semmiféle rendkívüli időjárási esemény nem várható. Lehet, hogy a tűzijáték rendezői ezt olvasgatták, nem pedig a konkurens ICI Interaktív Meteorológia előrejelzését, amely szólt a vasárnap délutántól várható viharokról. Szombat este már arra is figyelmeztetett az előrejelzésük, hogy veszélybe kerülhet a tűzijáték, mivel a hideghullám pont azokban az órákban érkezhet meg, és jó eséllyel heves viharokat hozhat. A komoly viharveszélyt Budapesten vasárnap este fél kilenckor tették egyértelművé a jelentések. Korábban nem is tehették. Az OMSZ 19 óra 39 perckor küldött riasztásában szerepelt először, hogy a vihar a közép-magyarországi régiót érinti, azt azonban a jelzés még konkrétan nem tartalmazta, hogy Budapest központját is sújthatja. Dunkel Zoltán, az OMSZ elnökének nyilatkozata szerint azt, hogy a vihar intenzív zónája a tűzijáték helyszínét érinti, csak az utolsó néhány tíz percben lehetett valószínűsíteni.
Hasonlóan pontos prognózisért a meteorológusokat általában megdicsérik. Most ők lettek a bűnbakok. A Szilvásy György vezette kormányzati vizsgálóbizottság döntésének minősítése a társadalom dolga, a következmények azonban, igazságtalanul, egyértelműen a meteorológusszakmát terhelik. Bár a szolgálat munkatársai hivatalos nyilatkozatra nem kaphatók, ami közalkalmazotti státusuk miatt érthető, nem titkolják, hogy rendkívül igazságtalan döntésnek tartják a vasárnapi ügyeletes ellen indított fegyelmi eljárást. Aznap a szolgálat folyamatos riasztást adott ki, ezért ha ő lett volna a tűzijáték szervezője vagy rendezője, bizonyára tízpercenként betelefonált volna, hogy mi a helyzet, hiszen másfél millió emberről volt szó, vélekedett egyik neves meteorológusunk.
Dunkel Zoltán, a szolgálat elnöke hallgat, bár a Szilvásy-bizottság „eredményhirdetése” előtt még nyilatkozatot ígért. Az egyik internetes hírportál úgy tudja, felsőbb parancsra kénytelen hallgatni, sőt maga is vizsgálatok elé néz. A kormány ugyanis tisztázni szeretné, melyek voltak az OMSZ-nél „a működési anomáliák okai”. Lesz mit tisztázni. Vissy Károly meteorológus egyszerűbb helyzetben van, hiszen nyugdíjasként már nem tartozik az OMSZ-hez. Amikor az eset tanulságairól kérdeztük, arra hívta fel a figyelmet, hogy meteorológiai törvény hiányában Magyarországon a felelősök kapcsolatrendszere is tisztázatlan, ezért bárkit bármiért bármikor lehet hibáztatni és büntetni. Ezt támasztja alá, hogy amikor Dunkel Zoltántól megkérdezték egy televízió-műsorban, nem gondoltak-e a meteorológiai szolgálat munkatársai arra, hogy visszajelzés hiányában az e-mailen történt tájékoztatás mellett telefonon is értesítsék a katasztrófavédelmet, azt felelte: „legközelebb esetleg be kell építeni egy visszajelzési rendszert”.
Hogy „esetleg” mikor és milyen logika szerint, arról valószínűleg mostanában majd elgondolkodnak az illetékesek. A laikusok viszont gyorsan megtanulták, mit jelent a piros riasztás és a regionális prognózis: egyes vidékeken az átlagosnál erősebb, esetleg veszélyes erejű szelet. Mágusnak és nem meteorológusnak kellene lennie azonban annak, aki ma ennél pontosabban tud előre jelezni. A meteorológia korlátozott lehetőségű tudomány, amely a tényekből kiindulva valószínűségekkel dolgozik. Mersich Ivánt másfél esztendeje azért váltották le az OMSZ éléről, mert a hatalom, pontosabban Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter úgy ítélte meg, „nem jól kommunikálta” a szolgálatot sújtó megszorító intézkedéseket. A volt vezető meteorológust most arra kértük, immár a „rendszeren kívüli” szakemberként mondjon véleményt a történtekről. Így elsőként a kancelláriaminiszter, Szilvásy György szavairól, aki arra hívta fel a figyelmet: az előrejelzés csak 80–90 kilométeres óránkénti szélsebességre figyelmeztetett, de 120–130 kilométeres szél csapott le Budapestre. Vagyis a szolgálat nem jelzett akkora vihart, amekkora bekövetkezett. Mint hangsúlyozta: ezért nem fújták le a rendezvényt. Valójában mit is lehet elvárni egy előrejelzéstől?
Évente tucatnyi hasonló vihar van Magyarországon, mondja Mersich, a többségükről azonban nem is értesül a közvélemény. Legfeljebb elfekteti a gabonát, vagy kidönt néhány fát. Annak az esélye azonban, hogy egy ilyen éppen Budapesten, még inkább, hogy éppen a Parlament környékén csap le, nagyon kicsi. A meteorológus tizenhatszor tizenhat kilométeres körzetből tud adatokat leolvasni, ez a szélviharzóna azonban legfeljebb öt kilométer átmérőjű lehetett, a prognózis tehát nem volt hibás vagy hiányos. Ezért méltatlanság a szakmán elverni a port. Belátható időn belül ugyanis nem lesz a meteorológiának olyan lehetősége, hogy egy ekkora kiterjedésű vihart több órával előre jelezzen.
A volt elnök szerint máshol keresendő a baj. Ott például, hogy a meteorológiát akkor szokták komolyan venni, ha megtörtént a baj. Az átlagember esetleg figyeli az előrejelzést, ahhoz igazítja a napi dolgait, egy cég is hajlandó fizetni, ha fontos neki, hogy tudja, milyen idő várható. Az OMSZ-nek az állami támogatás fejében természetesen vannak az állammal szembeni kötelezettségei, csakhogy ezek nincsenek törvényileg szabályozva. Ingyen adnak információkat a katasztrófavédelmi vagy az árvízvédelmi szerveknek, és adnának a Miniszterelnöki Hivatalnak is, ha kérne. Csakhogy nem szoktak kérni. Legfeljebb a főnök telefonál le nyaralás előtt, ha tudni akarja, milyen lesz az idő. Volt dolguk az évek során tűzijáték-szervező céggel is, de állami szervezettel még soha. Utoljára Marjai Józsefet érdekelte az előrejelzésük, akit foglalkoztatott a mezőgazdaság helyzete.
Augusztus 20-án nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország nincs felkészülve a rendkívüli helyzetekre. Mersich Iván a mátrakeresztesi özönvíz példáját idézi fel, amely szépen leképezi a hazai viszonyokat. A radaron már lehetett látni, hogy nagy a baj, jelezték is a katasztrófavédelmi főigazgatóságnak. Ott azonban nem tudták kinek továbbadni a riasztást. A polgármesteri hivatal éjszaka zárva, oda hiába telefonáltak volna, mire meg a miskolciak odaérnek, már ott a víz. Az ár elöntötte a falut. Maradt a kárpótlás.
Így volt ez most a nemzeti ünnepen is. Mindenki tette a dolgát, legfeljebb nem száz-, hanem nyolcvanszázalékosan. Azután a sok-sok nyolcvan százalék addig szorzódott, vagy inkább osztódott, amíg tíz lett belőle. Ezért valakinek, valakiknek vállalnia, vállalniuk kellene a felelősséget. De az nem a meteorológiai szolgálat ügyeletese.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.