Gránát a föld alatt

Megtalálták I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harang- és ágyúöntő műhelyét a sárospataki várkertben. Írott források szólnak arról, hogy négy ágyúöntőmester dolgozott itt a XVII. század közepén, és tíz harang is készült. A nemrég elvégzett geofizikai felmérés, valamint az azt követő ásatás igazolta, hogy a műhely valóban ott van, ahol a régészek korabeli források alapján gyanították.
Ritka manapság a tervásatásnak nevezett olyan régészeti feltárás, amely nem valamilyen nagyberuházáshoz – autópálya vagy bevásárlóközpont építéséhez – kötődik, és egy-egy történelmi szempontból jelentős hely jobb megismerését szolgálja. A tervásatásokhoz a területileg illetékes múzeumnak kell előkerítenie a pénzt, és ez mostanában egyre nehezebb. A késő reneszánsz sárospataki vár, ez a becses történelmi emlékhely ma múzeum, hajdan pompás parkját Török Péter tájtervező művész tervei alapján újítják meg. A parkrekonstrukciót megelőzően kezdődött meg az írott forrásokból ismert műhely feltárása.
A régészek szerencséjére semmit nem építettek rá a XVII. században magára hagyott műhelyre, a leletek bolygatatlanul maradtak meg a földben. (I. Rákóczi György 1648-ban meghalt, Lorántffy Zsuzsanna nem dolgoztatott tovább a műhelyben.)
Détshy Mihály levéltári kutatásai derítettek fényt arra, hogy az 1631 és 1648 közötti években több ágyú- és harangöntőmester dolgozott Patakon. A Rákóczi-család levéltára megőrizte a rájuk vonatkozó levelezést, és az urbáriumokból, összeírásokból is nyomon lehetett követni a hajdani műhelyben folyó munkát. A feladat az volt, hogy pontosan meghatározzák, hol is volt ez a műhely. A múzeum pályázott és nyert, a Nemzeti Kulturális Alapprogramból kapott pénzből sikerült megkezdeni és befejezni a feltárás első szakaszát.
Május végén a Miskolci Egyetem geofizikai tanszékének munkatársai geofizikai méréseket végeztek a várkertben. Ezzel a talajellenállást mérő módszerrel meg tudják állapítani, hol húzódnak üregek, falak a föld alatt. Az eredményt térképre vetítették, és máris kirajzolódtak a feltételezett műhely körvonalai. A Ringer István által vezetett ásatás első szakaszában lokalizálták az épületet, és megtalálták azokat a nyomokat, amelyek bizonyítják, hogy a belső vár bejáratával szemben valóban öntőműhely működött valaha. Készült itt jó néhány ágyú, harang, sőt még díszharang is. A mintegy tizenkétszer hét méteres, kétosztatú épület egyik helyiségében megfigyelhetők voltak az öntő- és olvasztókemencék nyomai, az öntőgödrök. Ezekbe állították a formát, és abba öntötték a megolvasztott bronzot. A másik helyiségben valószínűleg az elkészült ágyúcsöveket tisztogatták annak idején, és ott fúrták ki a csövek gyújtólyukát. A padlószintről gránátok, szakállas puska golyói kerültek elő. Vasat itt soha nem öntöttek, de a műhely működéséhez szükség volt vaseszközökre: emelőszerkezetekre, csigákra, ezekből is jó néhányat megtaláltak a régészek. Az épület omladékából rengeteg értékes XVII. századi leletet hoztak a felszínre. Használati tárgyakat, kerámia- és kályhacsempe-töredékeket – köztük a habán kézművesség szép darabjait. A közelben megtalálták az öntés melléktermékeinek nyomait: salakot, kifolyt bronzolvadékot és számos negatív öntőmintát, köztük néhány feliratosat, rajtuk az itt készített ágyúk, harangok feliratai. Az egyik feliratról a fejedelem titulusait is leolvashatjuk. A kutatást folytatják tovább, hiszen az egyszer használatos formák töredékeiből sok mindenre lehet következtetni. Többek között arra, honnan kerültek ide a nyersanyagok.
Az írott források szerint a bronzöntő műhely mellett kovácsműhely is működött I. Rákóczi György korában. A kutatók remélik, hogy az ásatás most megkezdődött második szakaszában erre is rábukkannak majd.
Magyarországon nagyon ritka, hogy helyi mecénások sietnek a régészek segítségére. Sárospatakon ez történt. A Pataki Vár Alapítvány hirdetést tett közzé, hogy támogatók jelentkezését várja a további kutatásokhoz, restauráláshoz, anyagvizsgálatokhoz, valamint az objektum későbbi bemutatásához – és támogatókra találtak. Jelentkeztek helyi vállalkozók, alapítványok, egy szakmai szövetség, és segítettek pataki „öregdiákok” is. Példaértékű, amit tesznek. Annál is inkább, mert ilyen bronzöntő műhelyt Magyarországon még nem tártak fel.