Mint a világ legnagyobb emberi jogi szervezete jelentésében megállapította, az izraeli hadsereg nem csupán élelmiszerüzletekre mért légi és tüzérségi csapásokat, hanem szándékosan akadályozta a segélyszállítmányok mozgását, valamint tett működésképtelenné kórházakat és közüzemi vállalatokat annak érdekében, hogy a dél-libanoni lakosságot menekülésre kényszerítse. Izrael azt állítja, hogy hadműveletei nem polgári célpontok ellen irányultak, a fegyvertelen lakosságot pedig felszólította Dél-Libanon elhagyására. A zsidó állam a Hezbollahot azzal vádolja, hogy polgári létesítmények, lakóépületek mellől intézett rakétatámadásokat izraeli célpontok ellen. A jelentésben vizsgált jogsértések közül sok háborús bűncselekménynek minősül és felveti az egyéni büntetőjogi felelősség kérdését – fűzte hozzá a szervezet az MTI szerint.
Izraelben is elkezdődött az ottani vizsgálat előkészítése. A háborús felelősség kérdése egyelőre nyitott, ám az izraeli hadsereg vezérkari főnökének helyettese elismerte, hogy a libanoni háború alatt behívott izraeli tartalékos katonák nem voltak kellőképpen fölkészítve az éles bevetésre. Móse Kaplinszki a ynet izraeli internetes hírszolgáltató jelentése szerint kedden az izraeli parlamentben a tartalékosok képviselői előtt kijelentette, hogy „voltak hibák és hiányosságok a kiképzésben”. A 34 napos háborúban az izraeli hadsereg 46 tartalékosa esett el, további több mint 200 megsebesült.
Aknára futott, és felrobbant egy izraeli harckocsi Dél-Libanonban, a detonáció következtében életét vesztette egy izraeli katona, három bajtársa megsebesült. Az esetről az al-Arabíja dubaji arab hírtelevízió és az al-Dzsazíra katari műholdas adó is beszámolt. Az izraeli hadsereg később megerősítette az arab televíziók értesülését. A taposóaknákat korábban még az izraeli erők telepítették a határ közelébe, hogy megakadályozzák a Hezbollah libanoni síita szervezet fegyvereseinek beszivárgását Észak-Izrael területére.
origo.hu
Varga Judit nagy bejelentést tett: „Egy hosszú út első mérföldkövéhez érkeztem”
