Hadban Isten Pártja

Nem tudja elveszíteni a Hezbollah a most zajló közel-keleti háborút. Legalább egy emberöltőnyi idő kell ahhoz, amíg lecsillapodnak a háború keltette Izrael-ellenes érzelmek Libanonban és környékén. A síita szervezet mindig megerősödve került ki a számára kedvezőtlen helyzetekből, mert tudja, miként lehet megnyerni az emberek jóindulatát.

Hatalmas stratégiai hibát követett el az izraeli vezetőség, amikor háborút indított a Libanonban megtelepedett síita Hezbollah ellen. Még saját országának közvéleménye előtt is nehéz lesz győzelemként eladni ezt a meggondolatlanul indított támadást, arról nem beszélve, mennyit ártott nemzetközi megítélésének. A gyors „rendcsinálás” még eltart egy darabig, és mindkét fél számára tartogat tragikus mozzanatokat.
A hadjárat három héttel ezelőtti megkezdése óta sokan találgatják, vajon milyen szándék állhatott a hadművelet elrendelése mögött, mert két izraeli katona elrablásával magyarázni ilyen kiterjedt akciót meglehetősen nehéz. Talán Ehud Olmert izraeli miniszterelnök, akit korábban gyengébb kezűnek, bizonytalanabbnak ítéltek elődjénél, Ariel Saronnál, most így próbálta meg igazolni az ellenkezőjét: hónapokkal előrehozta a Hezbollah ellen az őszre tervezett támadást. (Eközben úgy tűnik, mit sem számít, hogy Izrael városokat bombáz le, hidakat, utakat pusztít el, lakótelepeket töröl el a föld színéről, és százszámra öli meg az ártatlan libanoni polgárokat.)
Felmerült a következő lehetőség is: Libanon megtámadásával „bevezető háború” kezdődött el az iráni atomfegyvergyártás miatt. Izrael így akarja északról biztosítani, hogy ne érhesse támadás libanoni területről, ha amerikai vagy zsidó bombák pusztítanák el az iráni atomlétesítményeket. Ezért kell minél messzebbre szorítani Izraeltől az Irán által támogatott Hezbollahot, ha nem is tudják felszámolni az egész szervezetet. Vagy épp Irántól jött egy újabb fricska, mégpedig az, hogy libanoni síita testvérei által gondot tud okozni Izrael közelében is?
A Hezbollah másik támogatóját, Szíriát se hagyjuk ki e teóriákból: Basar Aszad damaszkuszi vezető tavaly, amikor a szír csapatoknak el kellett hagyniuk Libanont, állítólag kijelentette, hogy ezért el fogja pusztítani az országot. Hogyan lenne képes erre a Libanon iránt „baráti érzéseket” tápláló Szíria? Például úgy felfegyverzi a síita milíciát, hogy azt már Izrael sem képes ölbe tett kézzel nézni. Majd a zsidó állam – mint három hete látjuk – elvégzi a rombolást, és Bejrút átkozni fogja azt a napot, amelyen kitessékelte az országból a béke letéteményeseit, a szír csapatokat. „Húsz évvel visszavetjük Libanont az időben!” – jelentette ki büszkén egy izraeli tábornok a háború első napjaiban a konfliktus valós okairól szólva.

Vajon meddig tart ki a Hezbollah? A jelekből ítélve akár sokáig. A harctéri jelentések arról tudósítanak, hogy emberveszteségei elenyészőek, jelentős mennyiségben állnak rendelkezésére elrejtett fegyverek. Izraeli források szerint még két hét kellene a módszeres pusztításra, ám úgy látszik, hogy a hadsereg alaposan elszámolta magát, folytatnia kell az átfogó szárazföldi hadműveleteket.
A Hezbollahról gyakran elmondják, hogy nem politikai párt, nem fegyveres mozgalom, nem vallási közösség, nem emberbaráti szervezet, hanem mindez együtt, és még sokkal több. A Dél-Libanonban élő síitáknak a Hezbollah, az Isten Pártja maga az élő legenda. A szervezet 1982-ben, az izraeli megszállás alatt alakult meg a Bekaa-völgyben, Baalbekben. A kis csoport iráni forradalmi gárdistákból, pazdaránokból, a helyi törzsek embereiből, kiábrándult maoistákból és a Fatah palesztin milícia tagjaiból állt, akik létrehozták az Iszlám Ellenállást, amely később a Hezbollah fegyveres szárnyává vált. A szervezet első igazi, harcokban való megmérettetése egy év múlva jött el Bejrútban. Majd tíz hónapos csata után a libanoni hadsereg kénytelen volt feladni a déli kerületek ostromát: 1984. február 6. – ez a Hezbollah valódi születésnapja, harcosai ekkor érezhették először a győzelem ízét.
A síita tömörülés villámgyorsan munkába fogott, hiszen együtt élt a háborúban és nyomorban a tömegekkel, nagyon jól tudta, miben és hogyan lehet segíteni. Beágyazódott a Libanon legnagyobb közösségét adó, egyharmad országnyi, 1,2 milliós síita társadalomba: nemcsak az orvosi ellátást szervezte meg az általa uralt térségben, hanem gondoskodott az élelmiszer-ellátásról, az iskolák működéséről is. Létrehozta a helyi közigazgatást, rendőrei járőröztek az utcákon, sőt igazságot is maga szolgáltat: saját ügyészsége és börtönei is működnek a területén. Alapítványai révén gondját viseli a sebesülteknek, a rokkantaknak, a mártírok hozzátartozóinak, a hajléktalanoknak, akiknek lakhelyét Izrael rombolta le.

Állam az államban Hezbollah módra. Bejrúttól délre, Bint-Dzsbeilben van a szervezet „fővárosa”, Hezbollahsztán, amelyet izraeli bombák a napokban a földdel tettek egyenlővé. A szervezet részt vesz az ország politikai életében, 14 parlamenti képviselője van a 128 tagú törvényhozásban. Három miniszteri tárcát birtokol a kormányban. A Hezbollah lemondott korábbi politikai céljáról, az iszlám köztársaság követeléséről, és elismeri a pluralizmust.
A libanoni polgárháborút lezáró 1990-es megállapodás értelmében a Hezbollah milíciája volt az egyetlen olyan erő, amelyet nem kellett lefegyverezni. Az Iszlám Ellenállás tíz év múlva hihetetlen sikert ért el azzal, hogy az izraeli erők elhagyták Libanon déli részét. A Hezbollah kitartó akciói egyértelműen hozzájárultak ahhoz, hogy az izraeli haderő kivonult a cédrusok országából.
Azt már jeleztük, hogy a Hezbollah Irántól és Szíriától kap fegyverutánpótlást. Egyéves költségvetését 80–160 millió dollárra teszi a libanoni sajtó. Érdekesség, hogy az izraeli titkosszolgálat ennél alacsonyabb összegre becsüli kiadásait: ez átlagban évi 100 millió dollárt érhet el. A Moszad szerint ennek az összegnek a felét fedezi Irán és Szíria. A bevételi oldalon szerepelnek még a libanoni diaszpóra adományai és a zakat, a muzulmán „hadiadó”. A zsidó állam azt gyanítja, hogy a pénzeket megforgatják elefántcsontparti és dél-amerikai bankokban, mielőtt célba érkeznek.
Az ENSZ 1559-es számú határozatában kötelezte Libanont a Hezbollah lefegyverzésére. Ám ez korántsem egyszerű dolog, hiszen mégiscsak egy „hőst” kellene lecsupaszítania fegyverzetétől, feltéve, ha a libanoni kormány fel merné vállalni a lépés politikai és katonai kockázatát. Így a lefegyverzés évek óta húzódik, épp most, az izraeli támadás előtt kezdeményezett róla össztársadalmi vitát a fegyveres szárny.
Nyilván csak a libanoni hadseregbe történő beépüléssel oldható meg, hogy az Iszlám Ellenállás ne alkosson külön fegyveres testületet. A síita szervezet ereje az embereiben van. Nem háborús helyzetben mintegy ezer embert tart fegyverben, riadó esetén még öt-hatezer fő tud azonnal csatlakozni hozzájuk. A „tartalékosok” számát még 10 ezerre teszik. A meglepetés stratégiáját alkalmazzák: nem várt helyzetekben, kis csoportokban támadnak az ellenségre. Katonai terepruhában csupán a propagandafilmekben menetelnek, hétköznapi öltözékben elvegyülnek a tömegben, egyedül a nadrágzsebből kikandikáló rádióadó lehet árulkodó. Rendkívül kemény kiképzést kapnak a fiatalok, akiket alapos ellenőrzés után maga a szervezet választ ki a fegyveres harcra, tehát nem lehet az Iszlám Ellenállásba csak úgy belépni. Ennek is megvan az oka, ugyanis Izrael kiváló hírszerzéssel rendelkezik az egész térségben. Aki alkoholt fogyaszt, külföldi filmet néz, gyakran találkozik más hitű emberekkel, az gyanús. Aki nem, az is. A Hezbollah a kémektől való rettegésében – hogy ennek van alapja, azt nem egy eset igazolta már – valóságos titkos szektaként tevékenykedik.
Ha valaki dicsekszik az általa elkövetett harci cselekedetekkel, az biztos, hogy nem Hezbollah-katona, ugyanis nekik tilos beszélniük a végrehajtott akciókról. A hétköznapokban a „kiválasztottak” élik egyszerű életüket, a munkájuk semmilyen kapcsolatban nincs a fegyveres szervezetben játszott szerepükkel. Ám gondolkodásukat meghatározza valami: leghőbb vágyuk, hogy ha Allah úgy akarja, fegyverrel a kézben elessenek a haza védelmében, azaz mártírként haljanak meg.
Dél-Libanonban az évek során valóságos alagútrendszert ástak: ezeken a rejtekhelyeken raktározzák el a fegyverutánpótlást, az üzemanyagot, az élelmiszert. Innen irányítják mobil egységüket a parancsnokok. A Hezbollah egyszerre képes végrehajtani hivatásos katonai feladatokat és gerillaakciókat – ebben van a fő ereje.
Fegyverekből jelentős készlete halmozódott fel. Egy tavalyi bejelentés szerint a Hezbollah 12 ezer, 30 kilométeres hatótávolságú volt szovjet és szír katyusa rakétával rendelkezik. A háború kirobbanása óta úgy 1800 darabot lőttek ki a határ környéki észak-izraeli városokra. De az Iszlám Ellenállás sokkal fejlettebb fegyverekkel is dicsekedhet: az iráni gyártású Fadzsr–3 és Fadzsr–5, Zelzal–1 és Zelzal–2, valamint Nazeut–10-es rakétái akár 120–150 kilométerre lévő célpontot is el tudnak érni, így Tel-Aviv is a támadási hatókörön belülre kerülhet.
Meglepetésként érte az izraelieket, amikor egy hadihajójuk radarirányítású rakétatalálatot kapott. Fogalmuk sem volt arról, hogy a Hezbollah ilyen fegyverekkel is rendelkezik. A Noor típusú rakétát Iránban gyártották, kínai alapokból kifejlesztve. Tavaly a muzulmán katonai szárny sikeres kémrepülőgép-repülést hajtott végre Észak-Izrael felett, amelynek során hatástalanná tette az ilyen fegyver ellen védő izraeli és amerikai eszközöket. Páncélöklökből is egyre jobbakkal bír a Hezbollah: ezekkel már átüthetik az izraeli Merkava harckocsik páncélzatát, legalább hat izraeli tankot ki is lőttek eddig. Valahogy a Hezbollahnál kötött ki a szovjetellenes afgán lázadóknak eladott néhány amerikai Stinger típusú, vállról indítható légvédelmi rakéta, így a modern izraeli helikopterek sem repülhetnek kényükre-kedvükre a szervezet állásai felett. Nyugati megfigyelők felhívják a figyelmet arra, hogy a térség legjobb robbantási szakértői vannak az Iszlám Ellenállás soraiban.

Mindehhez jön még a rendkívül népszerű és hiteles vezetés. Az Isten Pártjának főtitkára a 46 esztendős Hasszan Naszrallah sejk, aki Abbász Muszaoui 1992-es, izraeliek által elkövetett meggyilkolása után lett a síita szervezet első embere. Politikai helyettese Naim Kasszem sejk, a katonai szárnyért a 44 éves Imad Fajez Mugnija a felelős. Hasszan Naszrallah szegény családban született Bejrút déli részén. Az iráni Kumban, majd az iraki Nedzsefben folytatott iszlám tanulmányokat. A fekete turbán Naszrallah fején azt jelenti, hogy a próféta leszármazottja, azaz szajed, a követői számára az első Allah és az ő prófétája után. A karizmatikus politikus hírneve csak tovább nőtt, amikor négy fia közül a legidősebb, Hadi 1997-ben mártírként esett el az izraeli csapatokkal vívott harcban. Sok fogolycserében játszott szerepet, a háború okának tartott két izraeli katona foglyul ejtésére is azért lehetett szükség, hogy kicseréljék őket három, 28 év óta zsidó börtönben tartott libanonira, akiknek elengedését Tel-Aviv már 2004-ben megígérte.
A Hezbollah rendelkezik egy tévé- és egy rádiócsatornával, és Naszrallah ki is használja ezt: vastag szemüvege mögül elmondott tévébeszédei széles néprétegeket érnek el. A 2000-es izraeli kivonulás után a fél ország bálványává vált. Manapság Iraktól Palesztinán át egészen Egyiptomig az ő portréi alatt vonulnak fel a libanoni öldöklés ellen tiltakozók. Eközben Izrael számára az egyik első számú közellenség, számtalan tervet dolgoztak ki a megölésére, de eddig mind kudarcot vallott.
A Hezbollah terrorszervezet, állítják Amerikában és Izraelben, de az Európai Unió megítélése nem ilyen egyértelmű. A libanoni szervezet a 2001. szeptemberi Amerika-ellenes merényletek után került fel a tengerentúli feketelistára, holott semmi köze sem volt azokhoz az eseményekhez. Viszont felelőssé lehet tenni számtalan terrortámadás elkövetése miatt, főleg izraeli akciókért és legalább másfél száz emberrablásért.
Vajon Naszrallah sejk nem ment túl messzire a háború kiprovokálásával, amiért sokan bírálják Libanon nem síita politikai és vallási vezetői közül? A kérdést nehéz megválaszolni. Annyi bizonyos, ha a Hezbollah veszít, akkor is nyerhet a konfliktuson: ez az egyetlen olyan erő, amely szembeszállt a túlerővel. De ha kedvező tűzszünetet tud kialkudni – e téren korántsem csökkentek az esélyei –, muzulmánok milliói skandálják majd Hasszan Naszrallah és szervezete nevét.