Különleges zseblámpát, hőkamerát, légzőálarcot, oxigénpalackot, védősisakot és -ruhát, egyszóval az összes szükséges felszerelést használták azok a tűzoltók, akik közül hárman – a 24 éves Horváth Ákos, a 31 éves Pintér Gábor és a 24 esztendős Reppman Károly – életüket vesztették oltás közben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi épületében kedden késő este. Az alagsori lőtéren keletkezett tűz kiváltó okát tűzvizsgálók állapítják majd meg, míg a beavatkozás körülményeit az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság erre a célra létrehozott két bizottsága elemzi – nyilatkozta lapunknak Erdős Antal, a fővárosi tűzoltóság általános parancsnokhelyettese. Bár a szakértői jelentések még nem készültek el, az elsődleges információk arra utalnak, hogy a rendkívül nagy, folyamatosan képződő füst és a tájékozódást lehetetlenné tevő, labirintusszerű pincerendszer miatt vesztette életét a három fiatal tűzoltó.
Az egyetemről érkező riasztás után néhány perccel a helyszínre érkezett a beavatkozó egység, amelynek tagjai megtudták: a lőtéren gyakorló néhány ember kézi tűzoltókészülékkel próbálta megfékezni a tüzet, de nem jártak sikerrel, és ők maguk is a helyiségben ragadtak. A rohamszolgálat (közülük ketten haltak meg) első feladata a bent lévők kimenekítése volt, amit teljesítettek.
*
Erdős Antal szerint a lövedékek becsapódását fékező gumiabroncsok és az egyéb berendezési tárgyak közben egyre intenzívebben égtek, a zárt teret, a közlekedési utakat elöntötte a füst, szétrepedtek a neonarmatúrák, megolvadtak az elektromos kábelek. Megszűnt a világítás, a tűzoltók rádión beszéltek ugyan egymással, de az összeköttetés a falak miatt időnként megszakadt. Az oltás irányítói újabb egységeket vezényeltek az egyetemhez, a kezdetben alacsonyabb fokú riasztást a legmagasabbra, ötös fokozatúra emelték. Végül száz tűzoltó tíz kocsival és más különleges járművel dolgozott az egyetemnél.
Az alagsorban, az általuk ismeretlen, zegzugos területen a tűzoltók a sötétben hason csúszva, négykézláb haladva igyekeztek meglelni a tűz fészkét. Sem a hőkamera, sem a speciális lámpa nem volt elegendő a tájékozódáshoz. A legmelegebb pont felé araszoltak, hogy körülhatárolják a tűz fészkét, és eloltsák a lángokat. Valamennyien viseltek légzőkészüléket.
Sikertelen újraélesztés
A pince és a felszín között jövő-menő tűzoltók létszámellenőrzéskor vették észre, hogy több társuk hiányzik. Felhozták a három fiatalembert, de a mentőorvosok újraélesztési kísérlete egyiküknél sem járt eredménnyel. A parancsnokhelyettes szerint a légzőkészülékben tárolt oxigén sokkal hamarabb elfogy, ha viselője erőteljes fizikai munkát végez, és az emberek tüdőkapacitása is különbözik. Mindhárman kezdettől fogva részt vettek a beavatkozásban, a lőtériek mentésében, majd az oltásban.
Tegnap hajnalra a tűzoltók megfékezték a lángokat az egyetemen, délelőtt az utómunkálatokat végezték. Jelenleg a tűzvizsgálók a tűz keletkezésének konkrét okát tárják fel. Ha bűncselekmény gyanúját észlelik, rendőrségi eljárást kezdeményeznek. A három tűzoltó halálának pontos oka az elsődleges orvos szakértői vélemény szerint füstmérgezés miatt fellépő keringési elégtelenség volt. A kilencórás küzdelem közben hét tűzoltót kórházba szállítottak, hatukat tegnap hazaengedték.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök táviratban fejezte ki részvétét a Műegyetemen szolgálatteljesítés közben tragikus halált halt tűzoltók családjainak. Lamperth Mónika, a tűzoltóságot felügyelő Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium vezetője a három tűzoltót hősi halottá nyilvánította – közölte tegnap a tárca sajtóosztálya. Pintér Gábor tűzoltó hadnagyot főhadnaggyá, Reppman Károly tűzoltó törzsőrmestert hadnaggyá és Horváth Ákos tűzoltó őrmestert hadnaggyá léptette elő. A miniszter a családokat gyorssegélyben részesítette, és intézkedett, hogy a gyászszertartás napjáig a minisztérium, a katasztrófavédelmi szervezetek és a tűzoltóságok épületeire helyezzenek ki gyászlobogót, erre felkéri az önkormányzatokat is – adta hírül az MTI. Posztumusz Budapestért díj odaítélését javasolja a Fővárosi Közgyűlésnek Demszky Gábor a munka közben meghalt három tűzoltónak. Budapest főpolgármestere erről előterjesztést készít a közgyűlésnek, a díj odaítéléséről a testület dönt majd. A főváros családonként egy-egy millió forintot, a Műegyetem 500-500 ezer forintot ajánlott fel a hozzátartozóknak.
Folytatódik a helyszínelés
Kihallgatta a rendőrség a tűz keletkezésekor a lőtéren gyakorlatozó négy férfit, akik az elsődleges adatok szerint szabályosan, engedéllyel tartózkodtak a helyiségben – tájékoztatta lapunkat Schőn Péter, a BRFK szóvivője. Elmondta: két maroklőfegyverrel és egy „AK–47 klónnal” lőttek, amely a sorozatlövő sportváltozata. Egyik fegyver sem átalakított, mindegyik gyári, sportcélra készített szerkezet. Három férfinak fegyverviselési engedélye is volt. A lőtér papírjai is megfelelők, évente három ellenőrzésen esett át, s eddig mindent rendben talált a hatóság – mondta Schőn. A rendőrség egyelőre nem tudja, milyen eljárást indít az ügyben, ugyanis még nem kapták meg a tűzvizsgáló előzetes véleményét, illetve a helyszínelést sem fejezték be. Ma újra a lőtérre vonulnak a nyomrögzítők.
Hidvégi Győző, a Műegyetem Sporttudományi Egyesület lövész szakosztályának és a BME leégett lőterének vezetője lapunknak elmondta: a baleset idején két klubtag, a lövészet vezetője, illetve egy szemlélődő volt a helyszínen. A szabályos foglalkozás alatt arra lettek figyelmesek, hogy füstölni kezdett a golyófogó. A lövészetvezető azonnal tűzszünetet rendelt el, kikapcsoltatta a szellőztető rendszert, kitáraztatta a fegyvereket, és az egyik klubtaggal együtt poroltóval próbálta megfékezni az egyre elharapódzó lángokat. Közben a másik lövész a tűzoltókat értesítette. Mivel nem sikerült az oltás, mindanynyian kimenekültek a pincéből, de a lövészvezető megvárta a tűzoltókat. Amikor megérkeztek, közölte, hogy polgári védelmi vizsgával rendelkezik, kért egy oxigénmaszkot, és levezette a tűzoltókat a lőtérre, majd mindannyian vissza is tértek. Azonban pár tűzoltó a folyosórendszerben is körülnézett, hogy van-e ott valaki, akit ki kell menteni. A labirintusrendszerben eltévedhettek, s ez okozhatta a tragédiát – magyarázta a történteket Hidvégi Győző.
A szakosztályvezető cáfolta Demszky Gábor főpolgármester tegnap reggeli televíziós bejelentését, amely szerint a lőtéren AK–47-es (Kalasnyikov) géppisztollyal gyakorlatoztak. Miként állította: nincs engedélyük ilyen fegyver használatára, és emiatt nem is tartanak. A lőtér internetes honlapján is tévesen jelent meg az erre utaló kép és szöveg, amely szerint AK–47-es fegyvert is kipróbálhatnak az érdeklődők. Szerinte a rendszergazda túlbuzgósága miatt kerülhetett fel téves információ a honlapra. Az viszont tény, hogy éppen a honlapon látható és valóban a Kalasnyikovra hasonlító SA–58-as fegyverrel gyakorolt az egyik klubtag. A szakosztályvezető elmondása szerint azonban ez nem sorozatlövő puska, a másik klubtag pedig egy pisztollyal lőtt.
Érvényes szerződés
Kizárólag legális tevékenység folyt a hatóságilag éppen májusban ellenőrzött és rendben talált lőtéren – hangsúlyozta Hidvégi Győző. Az egyetemmel is érvényes szerződésük van. Csak engedélyezett fegyvereket tartanak, és kizárólag azokkal lőhetnek a klubtagok. A lőtérvezető megjegyezte: sem a lövészvezetőnek, sem neki nincs arról fogalma, hogy mi kapott lángra a százéves lőtéren. Azt azonban elképzelhetőnek tartotta, hogy az ott folyó tevékenység miatt keletkezett a tűz.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) azt javasolja, hogy az oktatási tárca vizsgálja felül és szüntesse meg az egyetemeken, főiskolákon még ma is ott lévő lőtereket – közölte Kis Papp László, az FDSZ elnöke az MTI-vel. Szerinte ezek a létesítmények nem az egyetemekre, főiskolákra valók. Akkor volt jelentőségük, a hatvanas-hetvenes években, amikor a hadiképzés még az oktatás része volt. Ma már ilyen oktatás nincs, fakultatív formában sem, a Zrínyi nemzetvédelmi egyetemet kivéve – tette hozzá az elnök.
origo.hu
Meggyilkolt turisták: leszúrtak egy francia férfit
