Hatástalanít a kamatteher

Az adóemelésekből befolyó többletbevétel legjelentősebb része már idén arra megy el, hogy hazánk ki tudja fizetni a hiteltelen költségvetési politika nyomán megemelkedett kamatkiadásait. Ebben az évben 180 milliárd forintot vár a kormány az adó- és áremelésekből, emellett azonban 109 milliárd forinttal meg kellett emelni az államadósság után fizetendő kamatteher összegét.

A hazánk hiteltelen költségvetési politikája nyomán megemelkedett kamatkiadások az idei adóemelések jelentős részét hatástalanítják is: az adó- és áremelésekből befolyó pénz jelentős része már idén a folyamatosan dráguló finanszírozásunkra megy el. Térségi versenytársaink közül hazánk államháztartási hiányát és államadósságát finanszírozzák a legmagasabb kamatfelár mellett a külföldi befektetők, eltérő megítélésünk hátterében a magyar költségvetési politika iránti bizalmatlanság áll. A megemelkedett kamatkiadásokat elemzők a nemzetközi befektetői környezet változásán túl a kétségessé váló magyar felzárkózással, a folyamatosan csúszó euróbevezetéssel, illetve a hiteltelenné vált költségvetési folyamatokkal magyarázzák.
Hazánk folyamatosan dráguló finanszírozását Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a bizalomvesztéssel indokolta. Mint mondta, a térségi országok adatait összehasonlítva jól nyomon követhető, hogy tavaly szeptemberben maradtunk el végleg régiós versenytársainktól, ekkortól kezdték a befektetők lényegesen drágábban hitelezni hazánkat. A hitelvesztés hátterében Suppan szerint Joaquín Almunia uniós pénzügyi biztos nyilatkozata áll, amelyben egyértelművé tette: az EU nem fogadja el a magyarországi költségvetési trükközést. Az elemző nem hagyott kétséget afelől, hogy amennyiben Brüsszel a szeptember elsején benyújtandó konvergencaprogramunkat nem fogadja el, a hitelminősítő intézetek tovább ronthatják a magyar államadósság besorolását, aminek következtében jelentős forintleértékelődésre és kamatemelésre lehet számítani.
A kamatterhek növekedését jól érzékelteti, hogy míg idén a Pénzügyminisztérium az adó- és áremelésekből 180 milliárd forintnyi pluszbevételre számít, addig – ugyancsak a tárca előrejelzése értelmében – a korábbi tervekhez képest 109 milliárd forinttal többet kényszerül az államkassza kamatokra fordítani. Az aktuális prognózis jelenleg 931 milliárd forintra rúgó kamatteherrel számol, ám gazdaságkutatók előrejelzése szerint az éves kamatteher elérheti a 960–980 milliárd forintot is.
Magyarország külföldi befektetői szemmel történő megítélése azért bír különös jelentőséggel, mert jelenleg ez a befektetői kör finanszírozza a legjelentősebb mértékben a növekvő államadósságot. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb adatai alapján a külföldiek kezében lévő magyar állampapírok állománya jelenleg 2724 milliárd forintot tesz ki, amely dinamikus növekedést jelent a 2002 januárjában közölt 1100 milliárd forintos állományhoz képest.