Lövések dördültek el tegnap este Libanon keleti részén, ám az első hírekkel ellentétben állítólag mégsem izraeli gépek tüzeltek. Libanoni közlés szerint az ország légvédelme lőtt a légteret megsértő gépekre. További részletek lapzártánkkor nem voltak ismertek.
Michele Alliot-Marie francia védelmi miniszter közben védelmébe vette azt a tervet, amely szerint Párizs mindössze kétszáz békefenntartót küld Dél-Libanonba. A térségben jelenleg is állomásozik kétszáz francia katona az ENSZ libanoni missziója, az UNIFIL vezetőjeként, ám a felajánlott létszám messze elmarad a korábbi várakozásoktól. Franciaország máig eleven közel-keleti befolyása ismeretében több ENSZ tisztségviselő nem is tagadta csalódottságát, hiszen, mint nyilatkozták, legalább háromezres felajánlást vártak. Hasonló szellemben nyilatkozott tegnap George Bush amerikai elnök is. Mint ismeretes, a Biztonsági Tanácsban elfogadott tűzszüneti határozat értelmében tizenötezer külföldi kék sisakos érkezik Libanonba, hogy a béke felett őrködjön. A misszió azonban meglehetősen nehezen áll össze.
Az olasz kormány tegnap azonban úgy döntött, hogy katonákat küld az ENSZ-erők alakulatába. Egyelőre nem tudni, Olaszország hány fővel vesz részt a küldetésben, kormánytisztviselők korábban azt mondták, hogy akár háromezer katonát is Libanonba vezényelhetnek. Ebben az esetben Olaszország állítaná ki a legtöbb katonát a libanoni békefenntartásra. Az ENSZ a római döntésig összesen 3500 katonára számíthatott az addig elhangzott felajánlások fényében. A háború kapcsán az EU soros elnökeként szavát gyakran felemelő Finnország további 250 békefenntartót küld Libanonba. A háború dúlta országot azonban már felkereste a finn külkereskedelmi és fejlesztési miniszter, Paula Lehtomaki, aki szerint 15–30 ezer ház és lakóépület semmisült meg Libanonban az izraeli bombázások révén, s legkevesebb százezren váltak hajléktalanná. Ugyancsak Bejrútban járt a békefenntartásban várhatóan aktív szerepet vállaló Malajzia külügyminisztere. Szied Hami Albar kijelentette: Izraelnek nincs semmiféle beleszólási joga abba, milyen legyen az ENSZ-békefenntartó erők összetétele.
A Hezbollah népszerűségét aligha rontja, hogy a síita szervezet pénzt oszt a háborúban fedél nélkül maradt bejrútiaknak. Szóvivőjük szerint egy-egy kibombázott család egyszeri alkalommal 12 ezer dollárt kap, s eddig 120-nak jutott belőle. A pénzt arra szánják, hogy lakást béreljenek egy éven át, és be is bútorozzák. A Hezbollah nem közölte, honnan származik a pénz. A becslések szerint 15 ezer hajlék nélkül maradt család megsegítése ilyen összegekkel 180 millió dollárba kerülne. A nemcsak harcol, hanem társadalmi munkát is végez, foglalkozik egészségügyi ellátással, oktatással, és ígérete szerint segíteni fog az újjáépítésben is.

Tragédia történt egy biliárdversenyen