Izrael diktálja a békefeltételeket

Amilyen homály övezi az izraeli háborús célkitűzéseket, ugyanolyan határozottsággal jelentette ki tegnap Ehud Olmert, hogy milyen és mekkora nemzetközi békefenntartó erő dél-libanoni bevetése esetén lennének hajlandók felfüggeszteni műveleteiket. A nemzetközi közösségben mindazonáltal még távolról sincs egyezség arról, hogy részt vegyenek-e egy ilyen műveletben, és annak milyen feltételeket szabnának. Izrael közben folytatta légi és szárazföldi akcióit, de a Hezbollah sem hagyott fel a rakétatámadásokkal.

Ehud Olmert tegnap kerek perec leszögezte, hogy csak akkor vetnek véget a libanoni offenzívának, ha annak befejezése előtt 15 ezer nemzetközi békefenntartó katonát telepítenek a háborús övezetbe. Az izraeli kormányfő elképzelését a The Times és a Financial Times brit lapokban közölt nyilatkozatában ismertette. – A július 12. óta tartó konfliktusnak véget vetünk, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) felhatalmazást ad a kék sapkások helyszínre vezénylésére – mondta Olmert, hozzátéve: a csapatoknak harcedzettnek kell lenniük, és a békefenntartó erőt lehetőleg ne sorkatonák, hanem hivatásosak alkossák. A lényeg az, hogy önmagukban képesek legyenek érvényt szerezni az ENSZ-határozatoknak. Izraelnek nincsen semmilyen más előfeltétele – nyomatékosította, hozzátéve: szívesen látnak brit, francia, német, olasz, török, sőt szaúdi és egyiptomi katonákat is, bárkit, aki kész arra, hogy véget vessen az ártatlan izraeliek ellen folyó erőszaknak, és lefegyverezze a síita Hezbollah szervezetet, „Irán meghosszabbított karját”.
Olmert elképzelésével szemben Tarja Halonen, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország államfője az al-Dzsazíra arab hírtelevíziónak azt nyilatkozta, hogy tűzszünetnek kell megelőznie a nemzetközi erők telepítését Dél-Libanonba. Az európai uniós országok katonái „készen állnak majd, ha a (harcoló) felek is készen állnak a tűzszünetre”. A kérdést másik aspektusból világította meg az olasz külügyminiszter, aki szerint az Irakban már megtapasztalt veszélyek fenyegetik a leendő libanoni nemzetközi erőt, vagyis gerillaháborúba kényszerülhet az országba áramló külföldi önkéntes harcosokkal, sőt esetleg öngyilkos merénylőkkel szemben.
Az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) azonnali libanoni tűzszünetet követel, illetve azt, hogy a dél-libanoni békefenntartást továbbra is az ENSZ végezze, részben muzulmán katonák részvételével. Az OIC 56 tagországa közül a soros elnökséget betöltő Malajzia rendkívüli tanácskozásra összehívta 17 ország állam-, illetve kormányfőit és a politika alakításában főszerepet játszó más személyiségeket, hogy közösen szavakba öntsék fájdalmukat a libanoni és a palesztin nép elleni izraeli támadások miatt.
Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök ugyanakkor leszögezte, hogy a békét kizárólag Izrael megsemmisülése hozhatja el.
Ami Magyarország esetleges részvételét illeti (egy nemzetközi stabilizációs erő dél-libanoni szerepvállalása kapcsán), egyelőre semmit nem lehet tudni annak feltételeiről, de ha felkérést kapunk, megvizsgáljuk a részvétel lehetőségét – olvasható Polgár Viktor külügyi szóvivő nyilatkozata a Külügyminisztérium honlapján. Lapunk érdeklődésére, hogy a magyar diplomácia Izrael mellett áll-e, a külügyi tárca szóvivői irodájának egyik munkatársa a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban elmondta, hazánk a béke mellett áll, a cél a Hezbollah lefegyverzése és a libanoni kormány megerősítése. Polgár Viktor tegnapelőtti nyilatkozatában az áll: a magyar kormány hivatalos álláspontja szerint Izraelnek joga van az önvédelemre.
Izrael állam és a Közel-Keleten zajló háború ellen tüntetett a Lelkiismeret 88 csoport és a Magyar Világ Baráti Kör mintegy száz szimpatizánsa tegnap Budapesten, ám a rendőrség kordonnal zárta le azt az utcát, ahol a diplomáciai épület áll. A szervezők III. fővárosi gojtalálkozóként hirdették meg a tüntetést.
A diplomáciai útkeresés közben változatlan hevességgel folytak a harcok. Tizenegy dél-libanoni településen vagy környékén vettek fel állásokat a határtérségben az izraeli szárazföldi erők tegnap azon művelet során, amely egy hét kilométer széles biztonsági zóna kialakítását célozza az izraeli–libanoni határ mentén – közölte az izraeli hadsereg. Feltételezésük szerint a Hezbollah rakétakilövőinek mintegy negyede azon a területen van elrejtve, amelyet az izraeli csapatok megpróbálnak ellenőrzésük alá vonni. Tegnap 160 rakéta csapódott be Izrael északi részén.
A nyilvánvaló tények ellenére Izrael nem ismeri el felelősségét a vasárnapi kánai bombatámadásban, amelyben 52 civilt öltek meg. Nem volt tudomása az izraeli hadseregnek arról, hogy civilek tartózkodnak a kánai bombatámadás körzetében – állapította meg egy izraeli belső jelentés. A legfrissebb kórházi jelentések szerint a múlt hét végi légitámadásnak nem 52 civil esett áldozatául, hanem 28, köztük 16 gyermek.