Dinamikusan növekszik a háztartások eladósodottsága – áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elemzésében.
Az elemzésből kiderül, hogy míg 2000-ben a magyar háztartások összes adóssága a rendelkezésükre álló jövedelem 10 százaléka volt, addig ez a szám a tavalyi év végére 42 százalékra növekedett. Ez a ráta már majdnem eléri a nyugat-európai, illetve az észak-amerikai szintet, ezzel szemben a hazai jövedelmek szabadon elkölthető része alacsonyabb a fenti régiók átlagánál. A magyar háztartások adósságviselő képessége gyors ütemben romlik – olvasható a háttéranyagban, és azt prognosztizálja, hogy a magyar pénzügyi rendszer a hitelfelvételi kereslet miatt néhány éven belül elkerülhetetlenül a magas eladósodottsági szint problémájával fog szembenézni.
Mivel az egyes háztartások eladósodottsága negatív listás adósnyilvántartásnál nem állapítható meg, ezért felhívja a figyelmet a nyugat-európai mintára bevezethető pozitív adóslista lehetőségére. Így még a hitelfelvétel előtt egyértelműen visszajelzést kapnak az adósok arról, hogy mekkora az eladósodottságuk.
A megbízhatóan fizető adósok pozitív listájára még 2002-ben tett javaslatot a Bankszövetség a jegybankkal karöltve, az adatvédelmi biztos akkori állásfoglalása szerint azonban a rendszer a személyes adatokkal való rendelkezés korlátozását jelentette volna.
És vajon Simonovits?















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!